Sávos pótlék jöhet vasárnap

A vasárnapi pótlék körüli politikai harc végeredménye az lehet, hogy a kormány valóban kénytelen lesz törvényben rendezni a kereskedelmi dolgozók ügyét. Lapunk információi szerint ezzel kapcsolatban alapvetően két forgatókönyv merült fel a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM), és mindkettővel túl szeretnék licitálni az MSZP április 17-én benyújtott törvényjavaslatát, amely szerint mindenki, aki dolgozik vasárnap, kapjon dupla bért, vagyis 100 százalékos pótlékot. Az egyik verzió szerint legyen több mint 100 százalék a pluszjuttatás egységesen, a másik szerint sávosan változzon a mértéke, például délig maradjon a jelenlegi 50, utána emelkedjen 200 százalékra, később pedig akár még magasabbra is.

A vasárnapi boltzár eltörlése után a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) azonnal küzdelmet indított a vasárnapi pótlék felemelése érdekében. A kereskedelmi munkavállalók azért is fogadják el nehezebben a boltzár előtti állapotok visszaállítását, mert az elmúlt egy évben megszokták, hogy csak nagyon ritkán kellett a hét utolsó napján dolgozniuk – mondta lapunknak Sáling József, a KASZ elnöke. A vasárnapi munkavégzés különösen terhes a női munkavállalóknak, akik többségben vannak a kereskedelemben. A boltzár alatt ráadásul 100 százalékos pótlék járt a vasárnapi munkavégzésért, amelyet az újranyitással eltöröltek, illetve jelenleg csak a munkaszüneti napokon jár dupla bér. 

A szakszervezeti törekvésekhez a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége is csatlakozott, amely a Magyar Szakszervezeti Szövetséggel (a KASZ is ide tartozik) és a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájával közös ajánlást fogalmazott meg a múlt héten: a jelenlegi 50 helyett 100 százalékos vasárnapi pótlékot, havi két vasárnapi pihenőnapot kérnek, és azt, hogy évi legfeljebb 12 vasárnapról rendelkezzen a munkáltató. Emellett azt is szeretnék elérni, hogy a gyermeküket egyedül nevelő szülők kizárólag önkéntes alapon dolgozhassanak vasárnap. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége ugyanakkor nem támogatja a pótlék megemelését, szerintük a munka törvénykönyve megfelelően szabályozza a bérpótlékok nagyságát, a hosszú múltra visszatekintő 50 százalékos juttatási rendszer pedig jól működik.

Információink szerint a sávos változatot több nagyobb kereskedelmi cég is elfogadhatónak tartaná. A kis cégeknek viszont még a jelenlegi bérpótlék kitermelése is gondot okoz. A Blokkk.com szakportál elemzése szerint az 50 százalékos bérpótlék teljes költsége 25-30 milliárd forintra becsülhető a kiskereskedőknél, amit nagyjából már el is vittek az évközbeni béremelések, amire a munkaerőhiány és az óriási fluktuáció kényszerítette a cégeket.

A Tescónál egyetlen teljes munkaidős alkalmazott sem fog a jövőben 143 ezer forintnál kevesebbet keresni, aki már legalább hat hónapja a vállalatnál dolgozik. A vállalat mintegy 4 milliárd forintot fektet be a munkavállalók bérének rendezésébe.

A Tescónál egyetlen teljes munkaidős alkalmazott sem fog a jövőben 143 ezer forintnál kevesebbet keresni, aki már legalább hat hónapja a vállalatnál dolgozik. A vállalat mintegy 4 milliárd forintot fektet be a munkavállalók bérének rendezésébe.-->