Bár a lerakás tonnánkénti tarifájának 4000 forintról egységesen 6000 forintra való emelése nem érinti a közszolgáltatókat – mert eddig is a magasabb tarifa terhelte őket –, annál nagyobb érvágásnak ígérkezik, ha a lerakott elektronikai és műszaki szemét után is járulékot kell majd fizetniük.
„Eddig csak a lakossági hulladék után fizettünk. A módosítás után összességében a jelenleginél több mint háromszor nagyobb mennyiség lesz járulékköteles” – válaszolt a Világgazdaságnak a Zöld Híd Régió Nonprofit Kft. A cégnél nem látják, hogy e többletkiadást miből gazdálkodnák ki, ráadásul attól a költségcsökkentéstől is elesnek, amit eddig a műszaki és a biológiai hulladékok szétválogatásával értek el. Tapasztalatuk szerint hiába a szelektív gyűjtés, alig kerül kevesebb hulladék a lerakóba.
Az sem könnyebbség, hogy a terv szerint járulékmentesen lehet majd lerakni néhány további hulladékfajtát. Ez ugyanis nem vonatkozna a közszolgáltatásban begyűjtött hulladékra és az előkezelése során keletkező anyagokra sem.
Viszont gond – erre az FKF Nonprofit Zrt. hívta fel lapunk figyelmét –, hogy a járulék nem áthárítható. E társaság is arra számít, hogy a módosítás után többet kell majd fizetnie a lerakott hulladék után, de reméli, hogy a szemét mennyisége csökken, mert a lakosság kicsit többet ad le belőle válogatottan. (Az FKF tavalyi üzemi és adózott eredménye is néhány százmilliós pluszt mutatott.)
Sok hulladék-közszolgáltató feje fájhat amiatt, hogy az uniós projekthez csatolt üzleti tervükben még nem szerepeltették a lerakási járulékot, mert az csak később jelent meg. Így viszont a kiadásaik ma nagyobbak az e tervben közöltnél. A Zöld Híd esetében 100 millió forint lerakói járulék 5 százalék pluszköltséget okoz. (A társaság 2015-ben 2,2 milliárd forintos árbevétel mellett 108 milliós üzemi veszteséget és 115 milliós adózott veszteséget szenvedett.)
Egy lapunknak név nélkül nyilatkozó közszolgáltató tartalékait teljesen felemésztette a lerakási járulék és a többi új adónem, az útdíj és a felügyeleti díj. Nem jutott kellő forrás a fejlesztésekre sem. Jelentős könnyebbség az lenne, ha kevesebb hulladék után kellene járulékot fizetnie. Ennek érdekében az idén KEOP-forrásból fejleszti a szelektív hulladékgyűjtő rendszerét, új hulladékgyűjtő szigetet helyez üzembe, és házhoz is megy a külön gyűjtött hulladékért. Így az utóbbiból többet adhat át a hasznosítóknak, és kevesebb után kell fizetnie. (Viszont a szelektíven eladott hulladékból származó bevétele mellett a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóságtól is kapott támogatást.)
A Zöld Hídnak tavaly 933 millió forintja származott a szelektíven gyűjtött hulladék eladásából, az FKF-nek 88 millió. E bevételük ez évtől az országos hulladékholdinghoz folyik be, amely majd a nemrég közzétett szabályok szerint osztja nekik vissza a pénzt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.