Az elmúlt egy-két évben azt láthattuk, hogy óriási kereslet alakul ki a panellakások iránt, ami végül jelentős - minden más szegmenst meghaladó - áremelkedéshez vezetett. Habár igény mindig is mutatkozott a lakótelepi ingatlanok iránt, a kétezres évek közepén már úgy gondolták a szakértők, hogy várhatóan komoly visszaesés következik ebben a szegmensben. A válság azonban sok mindent megváltoztatott, az elmúlt években pedig a legnagyobb mértékben a panelek ára emelkedett, reagálva a jelentős mértékű keresletre - áll a Balla Ingatlanirodák elemzésében.
Presztízsüket tekintve az utolsó előtti helyre szorulnak a panellakások. Egyetlenegy olyan lakástípus van, mely rosszabb helyzetben van, ezek az osztatlan közös tulajdonban lévő, földszintes, belső udvaros, 4-12 lakást magukba foglaló ingatlanok - jelezték a pesti kerületek ingatlanközvetítői. Ezekben a társasházakban sok önkormányzati lakás is található, melyeket adott esetben szükséglakásként kezelnek, ami csak ront az egyébként is kedvezőtlen adottságokon.
A szakértők szerint szerint minden korszerűtlen, felújítatlan, régi, rossz állapotú házban lévő, földszinti, rossz vízszigetelésű, ráadásul adott esetben magas rezsijű téglalakás kevésbé győzi meg a vevőket, mint panellakások. A téglalakások és a panelek között sok esetben már átjárás van, csak az újabb építésű téglalakások képviselnek egy határozott más kategóriát, de ott az árfekvés persze egészen máshol húzódik.
A könnyű eladhatóságnak és a jelentős keresletnek nem sok köze van az elmúlt években zajló panelfelújításokhoz, melyek ugyan nagy lendülettel indultak, de aztán meg is torpantak.
Érdekes kérdés, hogy lakótelepen belül, melyik lakást szeretik választani az emberek. Amit alapvetően kedvelnek, azok az 1-6. emeletek, de van aki feljebb, van aki lejjebb szeret költözni - jelezték az ingatlanosok. Amit sokszor kizárnak a vásárlók, azok a zárószintek.
Sokan a szélső lakásokat keresik a házakban, míg mások a mindkét oldalról lakott lakásokat kedvelik. Ami még fontos, hogy a “sötét konyhásat” nem szeretik az emberek, azaz általában követelmény, hogy legyen ablak a konyhán. Sokan egyébként az 59 négyzetmétereseket is a nagyobb, használhatóbb konyha miatt kedvelik, de van, aki az egyébként nagy előnynek számító erkély miatt lemond a nagyobb konyháról.
A legalacsonyabb budapesti árakkal a XVIII. kerületben találkozhatunk. Ott a 35 négyzetméteres lakások ára 10,5-12 millió forint között mozog állapottól és elhelyezkedéstől függően. Az 53-60 négyzetmétereseknél 11-13,5 milliós árakról beszélhetünk, míg a 72 négyzetmétereseknél 12-15 milliós árakról. Az árnövekedés mértéke a válság mélypontjához képest mintegy 30-40 százalék minden méretnél.
A legmagasabb árakkal persze a III. kerületben találkozhatunk, melyek tavaly érték el csúcspontjukat. Ekkor nem volt ritka, hogy a nagyobb, jobb helyen lévő panellakásokért akár 30 millió forintot is hajlandóak voltak megfizetni a vevők. Mára azonban csökkenést mutat a tendencia, mérséklődik a fizetőképes kereslet, mely nagymértékben hat a panellakások áraira, így ezek most már lassan lefelé csorognak, és ez várhatóan a továbbiakban is így marad.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.