Egy év vizsgálat után jött rá a BKK, hogy működésképtelen az e-jegyrendszer
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) igazgatósága úgy döntött, hogy újra kell tervezni a fővárosi elektronikus jegyrendszert, mert kiderült, hogy az a korábbi menedzsment által rögzített műszaki feltételekkel működésképtelen lenne - közölte a BKK.
A közlemény szerint majdnem egy évig tartó átfogó vizsgálatok után megállapították, hogy a projekt előkészítése és tervezése nem volt kellően megalapozott, és a rendszer még alapszinten sem működött volna. A műszaki kiírás számos helyen hibás, hiányos vagy ellentmondásos volt, a szükséges építészeti munkák és a szoftverintegrációs feladatok kimaradtak a szerződésből. Nem lehetett tudni továbbá, hogy a beléptetőkapuk mekkora torlódást okoznának, és bizonyos jogszabályi követelményeket - katasztrófavédelmi, biztonsági előírásokat - is figyelmen kívül hagytak. Ezenkívül az is kiderült, hogy a fejlett adatátviteli rendszer működtetéséhez nem elég a szerződésekben szereplő 3G adatkapcsolat, helyette 4G szükséges.
Megállapították azt is, hogy az előző menedzsment súlyos szakmai hibát követett el, amikor nem integrált, "kulcsrakész" elektronikus jegyrendszer kiépítésére írt ki pályázatot, hanem tulajdonképpen eszközbeszerzésre szoftveres integráció nélkül. Ezen felül időközben a projekt lényeges elemeit érintő jogszabályok - például a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény - is megváltoztak, ezt pedig az eredeti konstrukció nem képes kezelni - tették hozzá.
Közölték: a BKK megteszi az újratervezéshez szükséges lépéseket, amivel nemcsak a jogszabályi feltételeket teljesüléséről gondoskodik, hanem csökkenti az utasok adminisztrációs terheit is. Utóbbi különösen fontos, mivel a regisztrációs folyamat eredeti elképzelések szerinti megvalósítása "elfogadhatatlan és kezelhetetlen állapotot eredményezett volna".
Jelezték, hogy a 3-as metróval kapcsolatos elemek a felújítás miatt kikerülnek a 2017 végén záruló projektből, és annak második fázisában valósulnak majd meg.
Azt ígérték: a módosítások miatt a program nem lesz drágább és a befejezés határideje sem módosul.
A közleményben kitértek arra, hogy a projekt számos elemében a legfejlettebb, de kész rendszerként a világon még sehol sem bevezetett megoldásokat alkalmaz majd. Egy ilyen összetett fejlesztési program esetén törvényszerűek az irányváltások, újratervezési lépések. A fő cél, hogy az elektronikus jegyrendszer bevezetésével az utasok kényelmes és biztonságos szolgáltatást vehessenek igénybe - írták.
Vitézy: hazudik a BKK
A Facebookon válaszolt Vitézy Dávid a BKK állításaira. Mint írta, "a közleményben foglalt állítások egy részére nem lehet konkrétan reagálni, mert csak általános vádaskodást tartalmaznak (“nem volt kellően megalapozott”), de a néhány, a BKK által leírt konkrét állításról egyértelműen kimondható, hogy hazugság".Vitézy szerint nem igaz, hogy “az előző menedzsment súlyos szakmai hibát követett el, amikor nem egy integrált, „kulcsrakész” elektronikus jegyrendszer kiépítésére írt ki pályázatot, hanem tulajdonképpen eszközbeszerzésre azok szoftveres integrációja nélkül”. Ezzel szemben a valóság az, hogy kulcsrakész megoldás volt a kiírás tárgya DBOM, azaz design+build+operate+maintain (tervezés, kiépítés, működtetés, karbantartás) konstrukcióban, természetesen beleértve a rendszerintegrációt. A konstrukciót a BKK, az EBRD és a Főváros egyetértésében választottuk, célja pedig az volt, hogy ugyanaz a cég üzemeltesse néhány évig a rendszert, amelyik részleteiben megtervezi és üzembe helyezi, hogy saját érdeke legyen a jó minőségű rendszer gazdaságos és magas színvonalú üzemeltetése. Ugyanezt az elvet követték a FUTÁR vagy a MOL Bubi megvalósításánál is - jelezte
Lényegtelen részletkérdésnek nevezte a projekt egésze szempontjából, hogy 4G adatkapcsolat szükséges a rendszer működéséhez 3G helyett, mert az ilyen típusú technológiai fejlődés lekövetésére van lehetőség a szerződésben az EBRD beleegyezésével, ez nem okoz csúszást, késedelmet.
A jogszabályi megfelelőség (katasztrófavédelem, stb.) előírás volt a pályázat során - az ennek hiányára vonatkozó állítás is hibás Vitézy Dávid szerint, mindamellett persze, hogy a Katasztrófavédelemmel a rendszer beszerzését előkészítő csapat a BKV-t is bevonva egyeztetett.
Vitézy szerint nem igaz, hogy “az előző menedzsment súlyos szakmai hibát követett el, amikor nem egy integrált, „kulcsrakész” elektronikus jegyrendszer kiépítésére írt ki pályázatot, hanem tulajdonképpen eszközbeszerzésre azok szoftveres integrációja nélkül”. Ezzel szemben a valóság az, hogy kulcsrakész megoldás volt a kiírás tárgya DBOM, azaz design+build+operate+maintain (tervezés, kiépítés, működtetés, karbantartás) konstrukcióban, természetesen beleértve a rendszerintegrációt. A konstrukciót a BKK, az EBRD és a Főváros egyetértésében választottuk, célja pedig az volt, hogy ugyanaz a cég üzemeltesse néhány évig a rendszert, amelyik részleteiben megtervezi és üzembe helyezi, hogy saját érdeke legyen a jó minőségű rendszer gazdaságos és magas színvonalú üzemeltetése. Ugyanezt az elvet követték a FUTÁR vagy a MOL Bubi megvalósításánál is - jelezte
Lényegtelen részletkérdésnek nevezte a projekt egésze szempontjából, hogy 4G adatkapcsolat szükséges a rendszer működéséhez 3G helyett, mert az ilyen típusú technológiai fejlődés lekövetésére van lehetőség a szerződésben az EBRD beleegyezésével, ez nem okoz csúszást, késedelmet.
A jogszabályi megfelelőség (katasztrófavédelem, stb.) előírás volt a pályázat során - az ennek hiányára vonatkozó állítás is hibás Vitézy Dávid szerint, mindamellett persze, hogy a Katasztrófavédelemmel a rendszer beszerzését előkészítő csapat a BKV-t is bevonva egyeztetett. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.