Több ezer milliárdnyi EU-pénzt bukhat Magyarország

Az uniós pályázati támogatások rendszerében a 2020-ig terjedő időszakban a vállalkozások döntően vissza nem térítendő támogatásokra pályázhatnak. Ugyanakkor, míg az Új Széchenyi Terv és az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében 2008-2013 között összesen megítélt 10326 milliárd forintnyi támogatás alig 3 százaléka (303 milliárd forint) volt csak visszatérítendő hitel, addig a 2016-2020 között elérhető Széchenyi 2020 program 8985 milliárd forintnyi keretösszegének már a 8,12 százaléka (729,39 milliárd forint) visszatérítendő támogatás keretében hívható le.

A fenti számokból látható, hogy közel háromszorosára nőtt a visszatérítendő támogatások aránya. Ezt a növekvő tendenciát és az Európai Unió törekvéseit alapul véve 2020 után jelentős mértékben, akár 20-30 százalékra is nőhet e pénzügyi eszközök mértéke, amely pénzben kifejezve akár több ezer milliárd forintot, vagy másképpen számolva a jelenlegi GDP 4 százalékát is elérheti.

„Hosszútávon azok a vállalkozások pályázhatnak sikerrel 2020 után is, amelyek már most elkezdenek felkészülni arra, hogy az igényelhető támogatásokat vissza kell fizetniük. Ehhez növelniük kell a hitelképességüket, és érdemes hosszútávú pénzügyi stratégiát felállítani a hitelvisszafizetések biztosításához is, hiszen a fejlesztések jelentős része nem azonnal megtérülő beruházás” – emeli ki Harsányi Gábor, a Goodwill Consulting Kft. tulajdonosa és ügyvezető igazgatója.

A közel 1,7 millió vállalkozásból álló magyar kkv-szektor teljesítőképességét figyelembe véve fontos, hogy a szektor 2020-ra gazdaságilag minél jobban megerősödjön, hogy a finanszírozás struktúrájának változásához megfelelően alkalmazkodni tudjon.

„A hazai kkv-k jelentős mértékben támaszkodnak az uniós forrásokra: leginkább akkor fejlesztenek, ha a finanszírozáshoz találnak megfelelő pályázatot, és elsősorban azokon a területeken invesztálnak, amelyekre támogatást tudnak igényelni. A 2020 utáni időszakra prognosztizált vissza nem térítendő támogatások arányának csökkenéséhez és a támogatott hitelkonstrukciók növekvő térnyeréséhez időben fel kell készülni a hazai vállalkozásoknak. A cégek finanszírozási struktúráját tervezetten úgy kell átalakítani, hogy alkalmas legyen a visszatérítendő pályázati támogatások felvételére, például az önálló likviditás növelésével, illetve a megfelelő EBITDA pénzügyi mutató kialakításával” – hangsúlyozta Harsányi Gábor.

A visszatérítendő támogatások pozitívuma, hogy az elnyert és visszafizetett hitelt a vállalkozások újabb pályázat keretében ismét felvehetik; ennek pedig a teljes gazdaságra nézve multiplikátor hatása lesz. Emellett, mivel csak a valóban versenyképes, megtérülő beruházásokra érdemes igénybe venni, a visszatérítendő támogatás „tisztíthatja” is a piacot, ezzel pedig hosszú távon a teljes magyar gazdaság versenyképességét erősíti.