Újabb vizsgálat az online szálláspiacon

Július közepén 758 magyar szálláshely kapott online kérdőívet a Gazdasági Versenyhivataltól (GVH), amelyben az online szállásközvetítői piac működése felől érdeklődött a hivatal. A versenyhatóság júniusban ugyan piaci beavatkozás nélkül lezárt egy többéves vizsgálatot a témában, de azt nem zárta ki, hogy a későbbiekben sem fog intézkedni. A GVH ugyanis megállapította, hogy korlátozott a verseny az online szállásközvetítők között, ami különösen aggasztó a koncentrált magyar piacon, de ebből a szempontból tavaly lényegesnek ígérkező változások történtek.

Az Európai Versenyhálózat monitoringbizottsága által még kilenc uniós tagországban folyó mostani vizsgálat lényegében arra kíváncsi, hogy online szállásközvetítők szerződéseiben tavaly megjelenő úgynevezett szűkített árparitás kellő mértékben fokozza-e a versenyt. Ennek lényege, hogy a szálláshelyeknek már csak azt kell vállalniuk, hogy a saját weboldalukon nem szerepeltetnek kedvezőbb árakat, mint amit az adott szállásközvetítőnek felajánlanak, míg korábban lényegében sehol máshol sem adhattak engedményt (például e-mailen, telefonon, személyesen) más szállásközvetítőnek. Így ugyan az online szállásközvetítők megjelenésével átláthatóbbá vált a szálláspiac, nőtt a szálláshelyek közötti árverseny és a kapacitáskihasználtság is, érdemi árverseny azonban nem tudott kialakulni.

A szálláshelyek árai lényegében azonosak voltak minden értékesítési csatornán az ágazati vizsgálat által érintett időszak első felében – állapította meg a GVH.

„A szállodák többsége egyelőre nem tapasztalja, hogy erősödött volna az online szállásközvetítők közötti verseny, és nem csökkentek a jutalékok sem” – mondta Niklai Ákos, a HOTREC (Szállodák és Vendéglátóhelyek Európai Szövetsége) alelnöke. Miközben több országban, például Franciaországban és Németországban a nemzeti törvények tiltják bármilyen paritási klauzula alkalmazását, és hasonló szabályozás van folyamatban Olaszországban. „Az európai szállodaszövetség szeretné elérni, hogy tagjaik saját sorsukról mindenhol saját maguk dönthessenek – hangsúlyozta a magyar szállodaszövetséget is vezető Niklai Ákos. – Az elmúlt években ugyanis folyamatosan nőtt a szállodák függősége az online szobafoglalási portáloktól.”

A HOTREC az idén tavasszal 24 ország több mint kétezer szállodájában végzett felmérése szerint a szállodai közvetlen foglalások részaránya a 2013-as 59,4 százalékról 2015-ben 55,2 százalékra csökkent. Ugyanebben az időszakban az online foglalási portálok részesedése a 19,3 százalékról 22,3 százalékra nőtt. Az online foglalási portálok piacát lényegében három nagy szereplő (Booking.com, Expedia, HRS) uralja, amelyek piaci részesedése összesen 92 százalék. Ráadásul a piac egyre inkább kétszereplőssé válik Európában, mivel a HRS jelentősen visszaesett az elmúlt két évben, a Booking.com viszont a piac 60 százalékát uralja. Így az online foglalási portálok piacán levő mintegy 200 ezer hotel – ezek 75 százaléka a tíz főnél kevesebbet foglalkoztató mikrovállalat kategóriájába tartozik – van az egyik oldalon, és jelenleg a két domináns portál a másik oldalon.

A GVH már említett tanulmánya szerint a magyarországi szállásközvetítőkön keresztül foglalt szállások értéke 2010-ről 2014-re több mint három és félszeresére, a szállásközvetítők jutalékbevétele pedig több mint négyszeresére nőtt. A ténylegesen alkalmazott jutalékkulcsok igen széles sávban, 10 és 30 százalék között mozognak. A budapesti szálláshelyek jutalékkulcsa magasabb a vidéki szálláshelyekénél (jellemzően 3-5 százalékponttal), valamint a hotelek jutalékkulcsa magasabb az egyéb szálláshelyekénél.