Gőzerővel zajlik a pályázati időszak a Vidékfejlesztési Programban, az év elején ugyanis a Miniszterelnökség egyértelművé tette: a 2020-ig tartó ciklus összes vidékfejlesztési pályázatát megjelentetik még az idén. Ezzel mintegy 1200 milliárd forintnyi forrás elosztása kezdődhet meg még ebben az évben. A pályázatok közül több kulcsfontosságú is megjelent már, ilyen volt tavasszal az állattartó telepek korszerűsítését szolgáló program, később pedig az öntözésfejlesztési. Bejelentették már azt a programot is, amelynek keretében 40 milliárd forintot kap a borágazat, erre néhány nap múlva adhatók be az első pályázatok.
Az érdeklődés élénk, ráadásul több tényező is motiválhatja a beruházásokat. Az utóbbi időben csökkenő árszintek felértékelték a hatékonyan termelő szereplőket, és vélhetően ráébresztették az agrárcégeket: fejlesztések nélkül a hosszú távú nyereségesség nem biztosítható. Emellett történelmi mélységben vannak a kamatok, a Bubor is 1 százalék alatt van, ez pedig jól kigazdálkodható még akkor is, ha egy-egy cég piaci hitelt vesz fel. Számos szakértő szerint most olyan olcsó finanszírozási lehetőségeket lehet találni a piacon, amelyekkel érdemes élni, mert nem biztos, hogy a kedvező feltételek később is fennmaradnak.
„Ilyen kedvező támogatási és forráshoz jutási feltételek még nem voltak, ezért mind a hitelek, mind pedig a vidékfejlesztési pénzek iránt komoly érdeklődés mutatkozik. Az elmúlt évek uniós támogatásainak köszönhetően a kicsit is komoly agrárszereplőknél rendelkezésre áll az önrész is” – mondta lapunknak Raskó György agrárközgazdász. A Vidékfejlesztési Program forrásait közel száz százalékban igénybe veszik majd a mezőgazdasági szereplők – véli a szakember, aki szerint ezek csak kevés valódi munkahelyet teremtenek majd, ám a versenyképességet mindenképpen növelik. E program forrásaira minden második agrárszereplő pályázik az Erste Bank nemrégiben publikált felmérése szerint. A legtöbben a kapacitásbővítés miatt fejlesztenek, de a hatékonyság növelése is a fő célok között van. A jellemzően fejlesztési, beruházási szándékokra rákérdező kutatás szerint a mintegy 600 válaszadó agrárcég 49 százaléka tervez beruházást e források igénybevételével.
Jól látható, hogy az agráriumban szükségessé vált fejlesztésekben kulcsszerepet töltenek be a támogatási források, ezek elengedhetetlenek a valóban versenyképes beruházásokhoz – értékelte a felmérés eredményeit Hollósi Dávid. Az Erste Bank Agrár Kompetencia Központjának vezetője kifejtette: a beruházások finanszírozása optimális esetben az önerő, a nemzeti vagy uniós támogatás, valamint a banki forrás hármasából tevődnek össze. Az Erste már korábban is készített felméréseket a témában, egy éve például azt közölte, hogy az agrárvállalkozások 60 százaléka tervez beruházást a közeljövőben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.