Igazi szélsőségesség jellemzi az idei évjáratot a borászatban, hiszen míg a tavaszi fagy és főleg a nyári jégverés durva pusztítást végzett egyes borvidékeken, addig a többi területen az időjárás kifejezetten kegyes volt a szőlőhöz. A bőséges csapadék mellett a meleg és a szinte folyamatos napsütés, különösen pedig a nyárias szeptember az ország egészét tekintve kiemelkedő évjáratot eredményezett.
A jelek szerint Villány és Szekszárd borvidéke lehet az idei év megosztott nyertese, hiszen az időjárás alakulását tekintve ezen a két területen szinte minden ideálisan alakult. Kisebb-nagyobb megingásoktól eltekintve a szükséges hőmérséklet, a napsugárzás, a csapadék is úgy alakult a déli országrészben, hogy abból jó bor születhet. „A szeptember kitűnően alakult, és bár október első napjai némileg morcosan indultak, ez az időjárás sem rossz” – mondta el a Világgazdaságnak Bock József. Az ismert villányi borász hozzátette, hogy bár az ország egyes részein súlyos károkat okozott a tavaszi fagy és a nyári jégverés, a déli bortermő területeket elkerülték ezek a csapások. „Minden azt mutatja, hogy nagyon jó évjárat lehet idén.”
Villányban már korábban látszott, hogy a termés jónak ígérkezik, sőt kissé túl soknak is bizonyult a bogyók száma. Ezért terméskorlátozást kellett bevezetniük a szőlősgazdáknak, vagyis a felesleget le kellett vágniuk a tőkékről, hogy a maradék jobb minőségű legyen. A borvidéken szabályozott mennyiségű, de alapvetően bő termés várható, valószínűleg kiváló minőség lesz. A pénzügyi mérlegük is jól alakul majd a szőlőtermelőknek és a borászatoknak.
Merőben más a helyzet a Somló hegyen. A juhfarkról elhíresült dunántúli borvidéken „tragikus a helyzet” Tornai Tamás megítélése szerint. A helyben gazdálkodó borász, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) korábbi elnöke szerint a nyári jégeső a termés nagyjából kétharmadát elvitte – miközben a szintén a borvidékhez tartozó, szomszédos Ság hegyen alig esett kár. Bár Tornai szerint a megmaradt mennyiség jó minőségű, a kiesés mégis akkora, hogy az idei év „pénzügyileg rámegy” a jégeső okozta kárra.
Az idei év tehát kifejezetten rossz év lehet azokon a területeken, amelyeket a tavaszi fagy és főképp a július közepén puszító jégeső nem kímélt. Anyagi szempontból súlyos problémákkal kell szembenézniük azoknak a – különösen kevésbé tőkeerős – borászoknak, akik Badacsony, Balatonfüred, Csopak térségében, valamint a Somlói borvidéken dolgoznak. A legsúlyosabb veszteség minden bizonnyal Lesencetomaj térségét érte, ott szinte teljes a pusztulás.
A jég által sújtott területeken a szőlő ára is felment, hiszen a szűkösség miatt a borászok többet kénytelenek vásárolni a bort amúgy nem termelő szőlősgazdáktól, a megnövekedett kereslet pedig felhajtja az árakat is. Lehetséges az is, hogy az ezekről a területekről származó különlegesebb, nagyra értékelt borok, mint például a már említett juhfark ára is némileg növekszik a csökkenő kínálat hatására.
Gondot okoz az is, hogy az idei pusztítás hatása akár később is jelentkezhet. A jégverés néhol annyira károsította a szőlőt, hogy akár a jövő évi bogyó- és fürtszámon is meglátszik majd az idei nyári jégeső. Ezt ma még nehéz pontosan felmérni, de így akár a következő gazdálkodási év is nehezen alakulhat a Balaton-felvidéken, a Somlón és más érintett területeken.
Több év alatt adják el
Mire az idei, ellentmondásosra sikerült esztendő végső mérlege kialakul, addig évek telhetnek el. A borok egy kisebb részét ugyanis egy éven belül értékesítik, döntő részét másfél-két évvel a szüret után, a prémiumminőséget pedig három-öt évvel az évjáratot követően – sőt akár még később. A bőséges és jó minőségű termés azonban mindhárom kategóriára bőven ad árualapot, így pedig vélhetően a kereskedelemmel való egyezkedés is kedvezően alakulhat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.