Fél év haladékot kaptak a nagybankok a Magyar Nemzeti Banktól, hogy feltöltsék a rendszerkockázati tőkepufferüket. A többlettőke-követelményt a problémás projekthitelekből eredő kockázatok csökkentése miatt vezetik be. A Pénzügyi Stabilitási Tanács úgy döntött, a tőkepuffert elég 2017. január 1-je helyett jövő év júliusától feltölteni.
A puffert négy év alatt, vagyis 2020-ig kell fokozatosan növekvő, lépcsőzetes ütemezéssel teljesen megképezni. Az MNB azt állítja, ezzel az intézkedéssel a hitelezést támogatja. A rendszerszinten jelentős intézmények esetleges pénzügyi nehézsége ugyanis a fertőzési hatásokon keresztül veszélyeztetheti a pénzügyi közvetítőrendszer működését, és közvetve reálgazdasági problémákat is eredményezhet. A jegybank nyolc, úgynevezett „egyéb rendszerszinten jelentős intézményt” (Other Systemically Important Institution, O-SII) azonosított. A bankok sokkellenálló képességének erősítése érdekében a kockázati kitettség 0,5–2 százalékában meghatározott tőkepuffer-követelményt állapított meg.
A legtöbb extra tőkét az OTP-nek kell előteremtenie, náluk jövőre fél, 2020-ben pedig pedig évente fél százalékponttal emelkedve már összesen 2 százalék a többlettőke-követelmény. A második és harmadik legnagyobb mérlegfőösszegű hazai hitelintézetekre, az UniCreditre és a K&H-ra feleekkora extra tőkekövetelményt írt elő a jegybank, vagyis jövőre 0,25, 2018-ban 0,5, 2019-ben 0,75 és végül 1 százalékos tőkepufferrel kell rendelkezniük. Rajtuk kívül a Takarékbank, a Raiffeisen, a CIB, az Erste és az MKB számít még rendszerszinten jelentősnek. Ezek a bankok 2017-ben 0,125 százalékról indulnak, és 2020-ra 0,5 százalékos tőkepufferrel kell rendelkezzenek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.