Jól jártak a lakásvásárlók

Sokat kerestek azok, akik az elmúlt években ingatlanokba fektettek. A jegybank friss Lakáspiaci jelentése szerint az MNB lakásárindexe az első negyedévben 3,8 százalékkal emelkedett, éves összevetésben pedig 14,4 százalékkal nőtt. Az áremelkedés persze nem egyforma a különböző településeken. Budapesten például ha valaki két évvel ezelőtt lakást vett, most másfélszeres áron adhatja tovább, a vidéki városokban azonban csupán 20, míg a kisebb településeken mindössze 15 százalékos drágulást mértek.

Az egyes országrészek között is nagy a szakadék. A legtöbb megyében az elmúlt két év áremelkedése után is még mindig a válság előtti szinten állnak az ingatlanárak. Budapesten ugyan már 26,8 százalékkal drágább egy lakás, mint 2008-ban, de a fővároson kívül csupán a nyugat-magyarországi megyékben lehet most magasabb áron eladni egy lakóingatlant, mint a válság előtt. Az északkeleti megyékben még mindig több mint 20 százalékkal olcsóbban talál gazdára egy lakás, mint 2008-ban, a keleti országrészben, az Alföldön és a Dél-Dunántúlon pedig 10-13 százalékkal maradnak el az árak a nyolc évvel ezelőttitől.

Aki vásárolni akar, annak érdemes mielőbb lépnie, a jegybank szerint ugyanis az áremelkedés, ha lassuló ütemben is, de folytatódni fog. Az előrejelzések szerint az idei harmadik negyedévben körülbelül 9 százalékkal adtak el drágábban egy lakást, mint tavaly. A lakáspiaci kereslet az idén 10 százalékkal bővült, nagyjából 140 ezer tranzakció volt, hosszú távon viszont évente 160 ezer adásvételt várnak. A keresletet fokozza, hogy a potenciális lakásvásárlók helyzete egyre jobb, a jövedelmek nőnek, a munkaerőpiaci kilátások is kedvezők. Sokan vannak, akik szívesen vásárolnak befektetési céllal is ingatlant, az alacsony kamatkörnyezetben ugyanis egy lakáson sokkal magasabb hozamot lehet elérni, mint egy pénzpiaci befektetésen. Pénzből pedig egyre több van a lakosságnál, a háztartások nettó pénzügyi vagyona már a 34 ezermilliárd forintot is meghaladja.

Akinek nincs elég pénze, az hitelből is vásárolhat ingatlant, és a jelzálogkölcsönökre is folyamatosan nő a kereslet. Az idei első fél évben 47 százalékkal több lakáshitelt helyeztek ki a pénzügyi intézmények, mint tavaly. Új lakást azonban kevesen vesznek bankhitelből, nagyjából minden tizedik lakáshiteles ügyfél kér csak kölcsönt új ingatlanra vagy építkezésre. Ennek egyik oka, hogy a kínálati oldal némi lemaradással követi a keresletet az új lakások piacán.

A kiadott építési engedélyek száma már látványosan megugrott: az idei első fél évben 14,5 ezerre nőtt. Az ingatlanok felépítése azonban időbe telik, az idén pedig még kevés új lakást adtak át, az első fél évben csupán 4,3 ezret. Évente egyébként 30-40 ezer új lakást kellene építeni a lakásállomány teljes megújításához, ettől még elmaradnak az idei számok. Az új ingatlanoknál a kínálat bővítésének legfőbb gátlója a munkaerőhiány. Az építőipar nehezen talál már olcsó munkaerőt. Könnyen lehet, hogy a növekvő kereslet miatt emelni kell a béreket is a szektorban, ez pedig előbb-utóbb az új lakások árában is lecsapódik.