Nem kell a pénz

A meghirdetett 50 milliárd forintnyi öntözésfejlesztési pályázatra szeptember végéig hozzávetőleg kétmilliárdnyi igény érkezett csak be. Pedig a Vidékfejlesztési Program legtöbb kiírására inkább a túligénylés a jellemző, például az állattartó telepek vagy a kis terménytárolók építését segítő uniós pénzek után kapkodnak a termelők. Az öntözési pályázatoknál a jelek szerint nem a kiírással, hanem az általános jogi környezettel van baj. Még az átlagon felül iskolázott termelőnek is kihívást jelent a vízjogi engedélyek megszerzése – mondta el lapunknak Csizmadia György. A Magyar zöldség-gyümölcs szakmaközi szervezet és terméktanács (Fruitveb) alelnöke hozzátette: az ilyen fejlesztésekhez olyan műszaki feltételrendszer, tervdokumentáció és annyi engedély kell, hogy sokan hozzá se kezdenek.

Csak az előkészületek milliós tételt jelentenek, majd a kút megfúrása is több millió forint. Az alelnök szerint azonban a támogatások fedezik a költségeket, ezért minden termelőt biztat, hogy járja végig a folyamatot.

Nem megfelelő az infrastruktúra állapota sem – emelte ki Raskó György. Az agrárközgazdász rámutatott: a hazai csatornarendszer továbbra sem alkalmas arra, hogy az egyes földek határáig vezesse a vizet, ahova már érdemes saját öntözőrendszert telepítenie egy-egy gazdaságnak. Az is nehezíti a beruházásokat, hogy a telekszomszédokkal meg kell egyezni az esetleges átvezetésről, míg például Olaszországban vagy Hollandiában ez önkormányzati határozattal elérhető.

Pedig a fejlesztés megéri: becslések szerint egyhektárnyi terület öntözésével ezereurónyi többletérték termelhető meg. Egyhektárnyi föld öntözötté tételéhez átlag kétmillió forint kell (ahol a vizet át kell emelni, ott a költség jóval magasabb). A szóban forgó támogatásból – az önrészt is beleértve – mintegy 50 ezer hektárnyi földterület öntözése lenne megvalósítható, ami évi 16 milliárd forintnyi pluszárbevételt hozhatna a termelőknek.

A bank is szeretné

„Az öntözésfejlesztések mind a gazdálkodás, mind pedig a finanszírozó bank szempontjából perspektivikus beruházásoknak számítanak” – jelentette ki a Világgazdaságnak Hollósi Dávid. Az Erste Bank Agrár Kompetencia Központjának vezetője emlékeztetett: az öntözés csökkenti az aszály kockázatát, növeli a gazdálkodó hozamait, valamint olyan növényekre is lehetőséget nyújt, amelyek különben nem, vagy csak jóval kisebb hatásfokkal termeszthetők. Ilyen például a csemegekukorica, egyes konzervzöldségek, de a vetőmag-előállítás is öntözésigényes tevékenység.