BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Több gól, több sör

A viszonylag sikeres nyár eleji foci-Eb-szereplés a sörfogyasztást is megdobta. Ám igazán az lendítene az ágazaton, ha a regionális szinten jelentős közterhei mérséklődnének – vélik a hazai sörgyártók

Lendített a magyarok sörfogyasztásán a magyar labdarúgó-válogatott viszonylag sikeres nyár eleji foci-Eb-szereplése. Alapvetően ennek tudható be, hogy április és június között 12 millió korsóval, vagyis 60 ezer hektoliterrel több komlónedű gurult le a torkokon, mint az előző év azonos időszakában – derül ki a Magyar Sörgyártók Szövetségének előzetes, összesített piaci adataiból. Alapvetően e negyedévnek köszönhető, hogy 2016-ban szeptember végéig 1,6 százalékkal volt nagyobb az értékesítés a tavalyinál. A harmadik negyedévben ugyanis már visszatért minden a régi kerékvágásba, július és szeptember között nagyjából ugyanannyi sör fogyott, mint tavaly ilyenkor. Ez mégis pozitív, mivel a 2015-ös rendkívül forró nyár miatt nagyon erős volt a bázis, szemben az ideivel, ami inkább változó időjárást hozott – értékelt a Világgazdaságnak Schillinger Attila, a három hazai sörgyártót, a Borsodit, a Drehert és a Heinekent tömörítő szövetség igazgatója.

Nehéz helyzetbe került a hazai sörgyártás az utóbbi évtizedben, azon belül is különösen a válság 2008 őszi kirobbanása óta. Ennek fő oka Schillinger szerint az iparág nemzetgazdasági méretéhez képest magas és egyre növekvő mértékű adóztatása. Míg a válságot megelőzően egy egységnyi sör adótartalma 34 százalék volt, ma ez az arány már 42 százalék. Ez az adótartalom a sör nettó árához viszonyítva a legmagasabb a közép- és kelet-európai régióban, hiszen például Csehországban, Ausztriában és Szlovákiában csak 30-35 százalék közötti. Ráadásul ezen belül ez utóbbi országokban a jövedéki adó aránya is csupán 22–29 százalék közötti, szemben a magyar sört terhelő 33 százalékkal.

A magyar állam 2010–2014 között évről évre egyre többet vont el valamilyen formában a hazai sörgyártóktól, tavalyelőtt már az azok által megtermelt GDP 83 százalékát. (Csak összehasonlításul: a GDP-elvonás átlagos szintje más iparágakban 50 százalék körül mozog.) Ennek is betudható, hogy a sörgyártók beruházásai soha nem látott szintre, mintegy évi 4 milliárd forintra csökkentek.

Ilyen körülmények között ugyanis a söripar legfeljebb csak szinten tudja tartani a termelést, fejlődésre, beruházásokra kizárólag akkor lenne kilátás, ha számára kedvezően változna a hazai szabályozási környezet, úgy, hogy azáltal a magyarországi gyártók versenyképesebbek lehessenek a régióban – közölte a sörszövetség igazgatója. Azáltal ugyanis, hogy a hazai sörgyártás jövedelmezősége gyakorlatilag eltűnt, a gyártók komoly versenyhátrányba kerültek a kapacitások bővítéséért, a beruházásokért a nemzetközi anyavállalataikon belül folyó versenyben. Az erős árverseny, a csökkenő volumenek és az egyre növekvő mértékű dömping árú importsör-behozatal eredményeként egy átlagos, 4,5 százalékos alkoholtartalmú palack relatív, inflációtól szűrt ára évek óta változatlan, mintegy 205 forint körül stagnál. Az adóterhelés csökkentése miatt a központi költségvetésnek összességében nem lenne kevesebb bevétele, mivel a szövetség számításai szerint az ebből származó kiesést kompenzálnák az olcsóbbá váló sörök hatására várhatóan megnövekedett fogyasztás után beszedett adó.

Évente hatmillió hektoliter sör

A három magyarországi sörgyártó négy sörgyárban évente mintegy 6 millió hektoliter sört állít elő, 1700 főt foglalkoztat, a söripari értékláncon keresztül pedig összesen 23 765 főt foglalkoztat, miközben évente 64 milliárd forint közterhet fizet.


Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.