A gazdaság növekedése javította a vállalkozások helyzetét

Megtört az új vállalkozások túlélési arányának hosszú évekig tartó csökkenése, vagyis kissé több vállalat éli meg az ötödik születésnapját, mint korábban. A 2009-ben alapított cégek közül 38 százalék működött még 2014-ben is a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint, és a gazdasági helyzet stabilizálódása, a belső kereslet növekedése és az olcsó hitelek minden bizonnyal tovább javították a helyzetet.

Egy évtizeddel ezelőtt még a vállalkozásoknak csaknem a fele működött a létesítésüket követő ötödik évben is, a világgazdasági válság kitörése után azonban rohamosan megnőtt a csődök száma. 2010-ben már 40 százalék alatt volt a túlélési arány, a mélypont pedig 2013-ban következett be, 37 százalék közelében. A vállalatok helyzetét 2014–2015-ben javíthatta a jegybank által indított növekedési hitelprogram, amely hozzájárult a hitelösszeomlásból való kilábaláshoz és a beruházások növeléséhez. A gazdasági növekedés 3-4 százalék közötti stabilizálódása is a megelőző évekhez képest kedvezőbb környezetet teremtett.

Tavaly a társas vállalkozások száma összesen 4,5 százalékkal csökkent, miközben az egyéni vállalkozóké 1,5 százalék felett nőtt. A KSH az év végén 561 ezer társas vállalkozást számlált, 25 500-zal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A csökkenés elsősorban a vállalkozások héttizedét kitevő korlátolt felelősségű társaságok számának 3,5 százalékos mérséklődéséből adódott, ami összefügg a törzstőke kötelező emelésével. Ez azonban feltehetőleg nem az évek óta stabilan működő cégeket érintette elsősorban.

A társas vállalkozások túlélési képessége a legerősebb: a 2009-ben alakult 36 ezer ilyen cég csaknem 45 százaléka élt még öt évvel később is, az egyéni vállalkozásoknál ez a mutató csak 29 százalék volt. Ebből kitűnik, hogy az egyéni vállalkozók kevésbé tőkeerősek, sokan közülük kényszervállalkozók lehetnek. A gazdasági társaságok között az öt évet túlélő szervezetek aránya a részvénytársaságok és a korlátolt felelősségű társaságok esetében volt a legmagasabb (48, illetve 46 százalék), a betéti társaságok körében a legalacsonyabb.

A legmagasabb, 60 százalékos túlélési arány az egészségügy, szociális ellátás ágazatban tapasztalható, de a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, valamint az információ, kommunikáció területén is csaknem a cégek fele éli meg az ötödik születésnapját. A korábbi évekhez hasonlóan a pénzügyi, biztosítási szektor vállalkozásainak túlélési képessége volt a legalacsonyabb, csupán 20 százalékuk működött az alakulást követő ötödik évben is. Ebben a szektorban már az első évet túlélő vállalkozások aránya is jelentősen elmarad az átlagtól: míg a többi ágazatban a vállalkozások egyéves túlélési rátája átlagosan 80 százalék, addig a pénzügyi, biztosítási területen – elsősorban a kiegészítő tevékenységet, például biztosítási ügynöki tevékenységet végző egyéni vállalkozások miatt – csupán 64 százalékuk tevékenykedett a megalakulást követő évben is.

A gazdasági fejlettségbeli különbségek némileg a régiós megoszlásban is érződnek. Közép-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon nagyobb eséllyel maradt talpon egy vállalkozás, itt az ötéves túlélési ráta 39,5 százalék körül volt. Ezzel szemben a többi régióban ez a mutató 35–38 százalék közötti. Ugyanezt a megyék tekintetében vizsgálva Győr-Moson-Sopron megye túlélési rátája a legjobb (41 százalék), Nógrád megyéé a legrosszabb (28,5 százalék).

A kis cégek szűnnek meg

A cégmegszűnések leginkább a kkv-kat érintik. A megszűnt vállalkozások aránya a kisvállalkozásoknál 11,5 százalék, ezen belül a mikrovállalkozásoknál 11,8 százalék volt. Minél nagyobb egy cég, annál stabilabb a működése: a mutató a középvállalkozások esetében 1,5 százalékon alakult 2014-ben, a nagyvállalkozások körében 0,5 százalékos volt. A régióknál nincs jelentős eltérés a megszűnt vállalkozások arányában, a mutató értéke 10,7 és 12,5 százalék között alakult, kiugró érték megyei szinten sem látható.