Tovább nőttek a lakásárak

A magyar lakáspiac szinte minden szegmensét drágulás jellemezte a harmadik negyedévben is – derült ki az Otthon Centrum (OC) legfrissebb elemzésből. A piac élénkülésének kezdetéhez, vagyis 2014 első negyedévéhez képest az idei harmadik negyedben a használt társasházi téglalakások átlagára a vidéki városokban 16–80 százalékkal, a fővárosban pedig 31–110 százalékkal volt magasabb az OC áltak közvetített tranzakcióknál. A legnépszerűbb pesti belvárosi kerületekben az árak gyakorlatilag megduplázódtak 2014 első negyed­éve óta, de a a budai XI., XII. vagy a pesti XIII. kerületben is 50 százalékot meghaladó volt az árváltozás.

A Duna House (DH) által publikált országos lakásindex is emelkedett a harmadik negyedévben: 2016-ban 104 pontról indult a mutató, majd a második negyedévben 110-re ugrott, a következő három hónapban pedig 113-ra emelkedett tovább. Egy éve ugyanebben az időszakban 95, két éve 83, három éve pedig a történelmi mélyponton, 80 százalékponton állt az index. Az aktuális mutató fogyasztói árindexszel deflált értéke 89 pont, vagyis még több mint 10 százalékkal elmarad a válság előtti szinttől.

Az átlagok mögött nagy területi különbségek rejlenek – hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője. Az ország legtöbb településén minimálisan vagy egyáltalán nem érzékelhető az élénkülés, sőt adásvételek is elvétve fordulnak elő. A piacon forgó lakóingatlanok döntően a fővárosban és környékén, a régióközpontokban, a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban kelnek el. Térségekre bontva pedig elsősorban Budapest és az agglomeráció, Nyugat-Dunántúlon, valamint a Balaton keleti medencéjének települései dominálnak. Ezeken a piacokon viszont a koncentrált kereslet erőteljes árnövekedést generált az elmúlt években. Az OC az év folyamán enyhülő ütemű, de további árnövekedésre számít.

A magyarországi lakásárak növekedése még európai összehasonlításban is kiemelkedőnek számít. Az Eurostat lakásárindexe alapján 2016 második negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva Magyarországon és Lettországban nőttek legnagyobb mértékben az árak (10,3 százalék, a második legjelentősebb drágulást – 9 százalék – pedig Ausztriában mérték. A környező országokban Romániában (6,8 százalék), Csehországban (6,3 százalék) és Szlovákiában volt nagyobb mértékű növekedés (5,7 százalék), míg Horvátországban és Lengyelországban viszonylag stabilak maradtak az árak. A környező országok fajlagos átlagárait tekintve viszont Budapest még mindig relatíve olcsónak számít: a magyar fővárosban átlagosan 1500–2000 euróért lehet egy négyzetmétert vásárolni, miközben például Varsóban 2100–2700, Prágában 2400–4500 eurót kell fizetni.

Látszólag megállt a pörgés

A forgalom ugyanakkor a várakozásokkal ellentétben nem nőtt: az év első felében 2015 azonos időszakával nagyjából megegyező számú tranzakció zajlott a piacon, az ezt követő hónapok azonban látszólag alulmúlják a tavalyi számokat – derül ki a Duna House legfrissebb elemzéséből. Tavaly 114 500 adásvételt becsült a cég, az idén pedig 110 ezret. A jelenség hátterében az újlakás-piac felfutása állhat, hiszen ezen lakások vásárlói többnyire csak előszerződést kötnek, így egyelőre nem jelennek meg a statisztikákban.