Bármilyen izgalmas volt, a politikailag korrekt megoldást választotta a Volvo, és száműzte a 3,0 literes, sorhatos turbómotort a kínálatból, így nem maradt más választása a házi tuningcégnek, a Polestar kivitel orrába is a 2,0 literes négyhengerest kellett applikálnia.
Erre a blokkra épül a márka motorkínálatának nagyobbik része, különböző teljesítményszintekkel, turbófeltöltős és kompresszoros változatban is létezik. A hathengeres utáni űr betöltéséhez 367 lóerőre húzták fel a Polestart, ez 17 lóerővel több az elődnél.
Egy élményautónál sajnos keveseket hatnak meg az észérvek, ez a vita a kormány mögött dől el. Azt hiszem, a svédek mindent kihoztak a többi modellben jellegtelenül duruzsoló motorból: a kipufogó hangolása beindítás után egyből kellemes tónust eredményez, ez 3000-4000-es fordulatnál jelentkezik legközelebb, de a váltót Sportba áthúzva már alacsonyabb fordulaton is karcosabbá válik a hangja. Intenzívebb volt az élmény a korábbi változatban, de a gyorsulás és a menetteljesítmények javultak.
Ez többek között a hatfokozatú helyett már nyolcfokozatú automatikus váltón is múlik, amely bármilyen finom és gyors, csak úgy tud eredményes lenni, ha a korábbinál magasabb fordulaton tartja a kisebb lökettérfogatú motort. Közúton azonban sem lehetőségünk, sem helyünk nincs kihasználni a képességeit, takarékoskodni pedig szinte hiábavaló. Bele kell törődni, hogy az 1,7 tonnát mozgató erőgép 12 literes átlag alatt nem jár el, és ez is örömteli az előd 14 literjéhez képest. Legjobb az arany középút, olyankor ha szeretnénk, egy luxusautó kifinomultságával és komfortszintjével kényeztet, ha szeretnénk, rakétaként repül.
Kezelhetősége volvósan semleges, minden hardverében komoly biztonsági tartalékok vannak. Sosem érezzük, hogy elveszítettük volna a kontrollt, ami túlzott magabiztossághoz vezethetne, ha összkerékhajtásával nem tapadna mágnesként az úthoz, a menetstabilizáló nem venné el a gázt bőven a csúszáshatár előtt, és a Brembóval közös fékrendszer nem lenne olyan hatásos. Jellegzetes, skandináv stílusú utastere nyugalmat áraszt, bár az S90-essel már újraértelmezték a klasszikus svéd hangulatot, még mindig igényesnek, otthonosnak számít ez a belső.
Éke a digitális műszeregység többféle választható dizájnnal, szépen kivitelezett animációval, sok információval. Könnyű megszokni az egyszerre határozott oldaltartású és kényelmes üléseket, ám nehéz elfogadni a kissé szűkös hátsó sort és az apró csomagtartót, de ez már a modellciklusa végén járó S60-as gondja. Az alapár 16,4 millió forint.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.