Tovább működhet a francia gyökerű Colas csoport tagja: a júniusban fizetésképtelenné nyilvánított Colas Dunántúli Út- és Vasútépítő Zrt. A felszámolása ugyanis egyezséggel zárult, így nem szüntetik meg a céget – közölték a felszámoló Cégpatika Kft.-nél. Pedig a felszámolás tavaly októberben már finisbe jutott, a Colas ingatlanai 161 millió forintos irányáron kerültek kalapács alá. 2016 júniusában a cég könyveiben mintegy hárommilliárd kötelezettséget tartottak nyilván, ebből több mint kétmilliárdot a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) kartellbírsága és kamatai tettek ki.
A Colas Dunántúli egyike volt annak a négy társaságnak, amelyekre a GVH kőkemény kartell miatt rekordméretű, összesen 7,178 milliárd forint bírságot szabott ki még 2010-ben. A Colas-cégre ebből 1,5 milliárd forint jutott. A bírság kiszabása után nem sok életjelt mutatott a társaság, 2011 óta a legnagyobb árbevétele 30 millió forint volt. A vasúti cég próbálkozott fellebbezéssel, de nem járt sikerrel, így az évek során kétmilliárdnál is nagyobbra duzzadt a fizetnivaló.
A bírságot ilyen esetekben adók módjára kell beszednie a NAV-nak. Az adóhatóság végrehajtási jogot jegyeztetett be az ingatlanokra, és 16,5 millió forintot inkasszált. A Colas csődeljárást kezdeményezett, 140 millió forint körüli egyezségi ajánlatát azonban nem fogadták el a hitelezők, így fordult felszámolásba az ügy – vázolta a menetet a Világgazdaságnak a GVH.
A felszámoló valamennyi vagyontárgyat értékesítette, a Colas Dunántúli anyavállalata – a Colas Hungária Zrt. – pedig egyezségi javaslatot tett: 260 millió forint „többletkielégítésre” vállalt kötelezettséget, továbbá a felszámolási egyezség megkötésének napjától minden további kötelezettséget és költséget átvállalt.
Ugyancsak átvállalt 380 millió forint értékű, a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt.-nél fennálló szavatossági kötelezettséget. (A Colas csoportot a hazai piac legnagyobb mélyépítői között tartják számon, a Colas Hungária árbevétele 2015-ben megközelítette a 16 milliárdot, és 2,6 milliárd nyereséget könyvelt el. Rajta azonban nem követelték a bírságot, mert annak idején nem állítottak „mögöttes felelőst” az ügyben.)
A GVH levezetése szerint egyezség nélkül 63 millió forint – illetve a felszámolási költségekkel csökkentett – további megtérülést várhattak volna a bírságkövetelésre, az egyezség nyomán ez elérheti a 320 milliót.
A bírság nem a GVH, hanem a magyar állam bevétele, ezért a hivatal állásfoglalást kért a nemzetgazdasági tárcától. A költségvetési szerveknek a közpénzekkel való hatékony gazdálkodás elvét figyelembe véve kell dönteniük, így jött létre az egyezség. Ha azt a megoldást választották volna, hogy a felszámolás végén a maradványt szétosztják a hitelezők között, akkor a költségek levonása után a maradvány a nullához közelített volna – így a GVH magyarázata.
Csak a Strabag fizetett
A négy, kartellezésen kapott társaság közül csak az osztrák Strabag leánycége fizette ki a teljes bírság összegét. A Szentesi Vasútépítő Kft.-t 3,5 milliárd forintra büntette a versenyhivatal, és a 2013-as mérlege szerint 1,2 milliárd forint késedelmi pótlékkal megfejelve ki is fizette. A Máv MTM Rt. büntetése 178 millió forint volt, de ezt a céget már 2005-ben fizetésképtelenné nyilvánította a bíróság, nem tudott fizetni. A Swietelsky csoporthoz tartozó Mávépcell 2,1 milliárd bírságot kapott, ellene tavaly indult felszámolás, és a NAV 184 millió forintot szedett be tőle eddig.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.