Mol-INA: eljárás a horvát gazdasági miniszterrel szemben

A független, önálló testület állásfoglalása szerint Martina Dalic nem vonta ki magát az INA-t érintő döntésekből annak ellenére, hogy korábban úgy nyilatkozott: a horvát olajipari vállalat az energetikai minisztérium fennhatósága alá tartozik.

A bizottság a rendelkezésére álló nyilvános adatokból nem tudta eldönteni, hogy az INA visszavásárlását illetően a gazdasági miniszter részt vett-e a határozat meghozásában, és amennyiben igen, közérdekű feladatai ellátásában mennyire befolyásolták magánérdekei. Az ügy tisztázása érdekében a testület eljárást indított a tárcavezetővel szemben. Dalicnak a bizottság rendelkezésére kell bocsátania minden, az ügyet érintő dokumentumot a vizsgálat alatt.

Eközben a parlamentben heves vita alakult ki arról, hogy a kormány a Horvát Elektromos Művek (HEP) 25 mínusz egy százalékos részvénycsomagjának eladásából szerezze vissza az INA részvényeit a Moltól. A visszavásárlási modell kitalálója, Martina Dalic is részt vett a parlament aktuális ülésén, ahol a képviselők a minisztereknek tehettek fel kérdéseket.

Davor Bernardicnak, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) elnökének kérdésére Andrej Plenkovic kormányfő elmondta: miután Horvátország elvesztette a döntőbírósági eljárás a Mol-INA-ügyben, széleskörű konszenzust akar elérni az INA visszavásárlását illetően. Ugyanakkor kiemelte, hogy az akvizíció nem terhelheti az állami költségvetést. Hozzátette: egyelőre senki sem állt elő jobb ötlettel a már említett modellnél.

Bernardic viszont úgy ítélte meg, a visszavásárlás modellje nem jó. A HEP szerinte nem áll készen az eladásra, és legalább két év előkészület kell a részvények nyilvános kibocsátásra. Továbbá szerinte a HEP eladásából származó pénz nem lesz elég az INA 49 százalékos részvénycsomagjának visszavásárlására.

Az ellenzék vezetője azzal is megvádolta a kormányt és a miniszterelnököt, hogy bizonyára rendelkeznek egy "tikos tervel", amit azzal magyarázott, hogy Plenkovic nemrég bejelentette: új stratégiai partnert keresnek INA-ba.

Az Mol-INA körüli vita volt a legfőbb oka annak, hogy tavaly megbukott a jelenleg is kormányzó jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) és a Híd Függetlenek Listája vezette közös kormánykoalíció, mivel összeférhetetlenséget állapított meg egy bizottság Tomislav Karamarko első miniszterelnök-helyettes, a HDZ elnökéről, mert felesége üzleti kapcsolatban állt egy olyan céggel, amely a magyar Molnak lobbizott. Karamarko lemondott tisztségéről, és bizalmatlansági indítványt nyújtott be Tihomir Oreskovic technokrata miniszterelnök ellen.

Karamarko mindvégig amellett érvelt, hogy Horvátországnak el kell állnia a Mol-INA-ügyben indított döntőbírósági eljárástól, és meg kell állapodni a Mollal a nyitott kérdések rendezésében. A kisebbik koalíciós partner, a Híd ezzel szemben amellett állt ki, hogy folytatni kell az eljárást.

Karamarkót a sajtó és egyes politikusok is a nemzeti érdekek elárulásával és bűncselekmény elkövetésével vádolták. Miután kiderült, hogy a genfi Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottság (UNCITRAL) Zágrábra nézve kedvezőtlen határozatott hozott decemberben, és akár 30 millió dollárjába (9 milliárd forint) is kerülhet Horvátországnak a döntőbírósági eljárás, többen Karamarko visszatérését követelték.