Pénzt kap a kínai-magyar vasúti projektcég

Indulhat a Budapest és Belgrád közötti vasúti beruházás magyarországi részének előkészítése, miután 1,2 milliárd forintos tőkeinjekciót kapott a tervező és a fővállalkozó munkájának koordinálására a múlt év végén létrehozott projekttársaság. A három cég alkotta társulás az idén további hazai tőkeinjekcióra is számíthat, ugyanis egy tavaly novemberi kormányhatározat szerint a magyar kormány évi 2,3 milliárd forinttal kívánja segíteni a működését. A Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt.-t a MÁV Zrt. 15 százalékos részvételével alapították, a vegyes vállalat 85 százalékán a China Railway International Corp. és a China Railway International Group osztozik.

A Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi részének felújításáról, kibővítéséről és a munkák finanszírozásáról 2015. november 24-én állapodott meg a magyar és a kínai kormány. A cél az, hogy a két főváros közötti 350 kilométeres szakaszon olyan emelt szintű vasúti összeköttetés jöjjön létre, amely által a jelenlegi 8 óráról 3 óra alá csökken a menetidő hazai közlések szerint. (A Tanjug szerb hírügynökség 9 órás jelenlegi és 1 óra 45 perces majdani menetidőről ír.) A vonal végig villamosított lesz, sínjein óránként 200 kilométeres (vagy 160 kilométeres) átlagsebesség érhető majd el. Az útvonal kiemelt szerepet kaphat a görögországi Pireusz kikötőjéből induló kínai érdekeltségű vasúti szállítmányok európai elosztásában.

A beruházás érdekében Magyarországon a 166 kilométer hosszú, 150-es számú Budapest–Kelebia vasútvonalat kell fejleszteni. Az ehhez szükséges tendereket a fenti Kínai-Magyar Vasúti Zrt. fogja előkészíteni és lebonyolítani. Szintén e cég választja majd ki a tervezőt és a kivitelezőt, köti meg a szerződéseket, és felügyeli a projekt egészét. A tényleges megvalósításban viszont nem vesz részt. A munka – szintén a Tanjug szerint – mintegy 30 hónapig tart. Szerbiában 184 kilométer hosszan kell modernizálni a pályát.

A magyarországi kiadásokat a beruházásról szóló megállapodáskor 472 milliárd forintra becsülték. A Magyar Nemzet tavaly ősszel már 550 milliárdról írt, kormányközeli forrásra hivatkozva.