Együtt kell működniük a piac szereplőinek

Az önkényuralmi jelképek kereskedelmi hasznosításának tilalmával kapcsolatban a vörös csillag miatt került a figyelem középpontjába idehaza a világ 192 országában jelen lévő Heineken, melynek hazai leányvállalata 50 milliárd forint feletti éves forgalmat bonyolít le és több mint 500 főt foglalkoztat.

Mivel a Heineken egy 1864-ben alapított családi vállalkozás, világosan elkülöníthető az 1917-es bolsevik forradalomtól, de a sörháború több szereplő szerint túlmutat a szimbólumon, a törvényjavaslat valójában a magyar sörpiac újraszabályozását célozza. A Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete hangot is adott annak, hogy azért kell beérniük 3 százalékos piaci részesedéssel, mert a legnagyobb gyártók, így a Heineken, a Borsodi és a Dreher, röghöz kötik a vendéglátósokat a kizárólagos forgalmazást előíró szerződésekkel.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) egyszer már beavatkozott a sörpiac szerkezetébe – mondta lapunknak a Magyar Sörgyártók Szövetsége (MSSZ) igazgatója. Schillinger Attila emlékeztetett: 2015. júliusi végzésében a GVH elfogadta a legnagyobb hazai sörgyárak vállalásait, miszerint a HoReCa (étterem, kocsma, kisvendéglő, szálloda) piacon két év alatt 44-ről 30 százalékra esik vissza az általuk lekötött sörértékesítés aránya. Ez azt jelenti, hogy a versenytől elzárt piacrészek a Heinekennél 4 százalékkal, a Borsodinál és a Drehernél pedig 5-5 százalékkal csökkennek. Az MSSZ első embere ismertette: ez egy kétlépcsős folyamat, a kötelezettségek első felét idén január 31-ig, a másodikat a jövő év elejéig kell teljesíteni, mind a három érintett vállalat tartja magát az egyezséghez. A kisüzemi főzdék sérelmeire reagálva azonban nem szolgáltathatnak erről részletes adatokat, az éppen versenyjogilag lenne aggályos.

A nagy hazai gyártók 6,1 millió hektoliter sört értékesítettek tavaly, ennek alapján 72,5 milliárd forintnyi közteher, azon belül 42 milliárdnyi jövedéki adó befizetésével járultak hozzá a költségvetéshez – hangsúlyozta Schillinger. Rávilágított, hogy a kisüzemek ugyan a csekély piaci részesedés miatt neheztelnek a nagyokra, de az általuk bejelentett és adózott mennyiség jóval kevesebb, mint a 3 százaléknak megfelelő 180 ezer hektoliter. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közhiteles adataiból kiderül, hogy a kisüzemi sörök volumene 2012 és 2016 között csaknem megháromszorozódott, miközben a teljes sörpiac csak 1 százalékkal bővült. Ezért nehezen értelmezhető, hogy a kisüzemiek nem tudnak nőni a nagyok árnyékában – tette hozzá Schillinger.

A sörgyártók igazgatója szerint ahhoz, hogy a magyar söripar erős és egységes maradhasson, együtt kell működniük a kis- és nagyüzemeknek, mert a célok közösek: nőjön a piac, szoruljon vissza a gyenge minőségű importsör és terjedjen tovább a sörkultúra. De ennek alapfeltétele a közteherviselés, a fair verseny és az átlátható termelés. Mint mondta, az MSSZ éppen azért módosított alapszabályt, hogy igazolni tudja, minden tagja megfelel a versenyfeltételeknek és a jogszabályoknak azáltal, hogy az értékesített sörmennyiség után jövedékiadó-igazolást mutat be. Schillinger Attila szerint a bizalomhiány helyett együttműködésre van szükség, közösen fellépve olyan ügyekben, mint a csapolt sör áfacsökkentése vagy a piac fehérítése.