Európa a 21 században: a lakosság fele digitális analfabéta

Az Európai Bizottság ma tette közzé a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatójának részletes adatait. Eszerint ugyan az EU összességében haladást ért el, és az előző évhez viszonyítva három százalékponttal javított teljesítményén, de az előrelépés nem kellőképpen gyors, és a helyzet tagállamonként más és más. Idén Dánia, Finnország, Svédország és Hollandia eredménye a legkiemelkedőbb; őket Luxemburg, Belgium, az Egyesült Királyság, Írország, Észtország és Ausztria követi.

A három digitálisan legfejlettebb tagállam globálisan is élen jár, megelőzve Dél-Koreát, Japánt és az Egyesült Államokat. A legnagyobb fejlődést elérő két tagállam Szlovákia és Szlovénia volt. Egyes tagállamok azonban – az előrelépések ellenére – az uniós átlaghoz képest továbbra is lemaradtak a digitális fejlődésben. Ide tartozik Lengyelország, Horvátország, Olaszország, Görögország, Bulgária és Románia. Magyarország a 21. helyen végzett a rangsorban.

Habár a magyar hálózati lefedettség kivállónak mondható, (főként a csaknem mindenhol kiépített nagy teljesítményű vezetékes és 4G mobilhálózatnak köszönhetően,) digitális készségekben még mindig elmaradunk az Unió átlagától. Az elmúlt években a magyar internetfelhasználók száma jelentősen nőtt, de a digitális készségek szintje továbbra is az európai átlag alatt marad. A magyar internethasználók különösen aktívak a közösségi hálókon, valamint a hírolvasás és a videotelefonálás területén. Ugyanakkor kevésbé szívesen vállalkoznak online kereskedelmi műveletekre, például elektronikus bankolásra és vásárlásra.

Egyre több magyar vállalkozás használja a közösségi médiát, az e-számlázást, a felhőalapú szolgáltatásokat és az elektronikus kereskedelmet. Ennek ellenére az üzleti szektor nem használja ki más országokhoz hasonló mértékben a digitális technológia által nyújtott lehetőségeket, amiből kifolyólag Magyarország hátrébb szorul a listán. A közszolgáltatások elektronikus nyújtásának kisebb mértékű fejlesztései ellenére Magyarország a 27. helyet foglalja el a listán, és minden tekintetben az uniós átlag alatt szerepel. Persze ne higgyük, hogy Európában sokkal jobb a helyzet.

A lakosság 44 százaléka nem tud mit kezdeni egy emaillel

Jelenleg az európai otthonok 76 százaléka rendelkezik nagy sebességű széles sávú (legalább 30 Mbps) internetkapcsolattal. Egyes tagállamokban a háztartások jelentős része a 100 Mbps vagy akár még nagyobb kapacitású hálózatokhoz is hozzá tud férni. Persze a hozzáférés még kevés, a hozzáértés hiánycikk: az európaiak csaknem fele (44 százalék) továbbra sincs tisztában az alapszintű digitális ismeretekkel: nem tudja, hogyan kell használni egy elektronikus postafiókot, nem ismeri a szerkesztési eszközöket és nincs tisztában új eszközök telepítésének a módjával sem.

A játék viszont megy

Ennek ellenére az európai lakosok számára a digitális szolgáltatások egyre inkább mindennapjaik magától értetődő elemévé válnak. A lakosság 79 százaléka hetente legalább egyszer internetezik, ami 2016-ra vetítve három százalékpontos növekedést jelent:

A digitális egységes piaci stratégia részeként a Bizottság jelenleg az online világ iránti bizalom erősítésén dolgozik. 2018 májusában lépnek hatályba az új uniós adatvédelmi szabályok. Ezeket olyan új szabályok kísérik majd, melyek az elektronikus hírközlés során a magánélet tiszteletben tartására vonatkoznak. A Bizottság emellett szeretné elérni, hogy több tartalom váljon határokon átívelően elérhetővé az interneten. 2018 elejétől kezdve az európai lakosok az Unióban utazva elérhetik azokat a filmeket, zenéket, videojátékokat és e-könyveket, amelyekre előfizettek. A Bizottság egy másik javaslata annak elősegítését szorgalmazza, hogy a műsorszolgáltatók más uniós tagállamokban is elérhetővé tehessék műsoraikat.