Kevesebb kukáscég lesz

Nemsokára csak a töredéke működik a mai 109 hulladékgazdálkodó közszolgáltató cégnek, a terület már zajló átalakulásának végére régiónként csak egy-egy ilyen társaság üzemel majd az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-től kapott válasz szerint. Az új rendszernek április elejére kellene felállnia, de a zárás térségenként eltérhet a hatósági, engedélyezési, cégbírósági és egyéb eljárások miatt.

Az optimális régiók kijelölése az ellátásért felelős, együttműködő önkormányzatok hatásköre. Önkormányzati feladat az új konzorciumok kialakítása is, ehhez átalakíthatják a meglévő hulladékgazdálkodási társulásokat, vagy új jogi személyt hozhatnak létre. Települési teendő az is, hogy mielőbb csatlakozzanak a társulásokhoz az azokban még részt nem vevő önkormányzatok, illetve annak felmérése és kiválasztása, hogy mely közszolgáltatók képesek ellátni e feladatokat. A műszaki paramétereket azonban az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv (OHKT) előírásai határozzák meg.

A cél az, hogy méretgazdaságos regionális közszolgáltatók lássák el a feladatot. Az OHKT szerint annak a közszolgáltatónak célszerű adni a régiós szintű teendőt, amely az adott térségben egyébként teljeskörűen el tudja látni a közszolgáltatási feladatokat. A Világgazdaság úgy tudja, hogy az új felállásban a ma még önálló, kisebb cégek a régiós feladatot elnyerő, nagyobb társaság beszállítói lesznek.

Az átalakulás után optimálissá válhat az érintett közszolgáltatás gazdasági működése – részben, mert illeszkedik a távolságokhoz –, és nőhet a hulladék-újrahasznosítás aránya is. Az NHKV szerint ugyanis a mai struktúra nem motivál sem a közszolgáltatók költséghatékonyabb működésére, sem a hulladékhasznosítás gazdasági lehetőségeinek kiaknázására. Ráadásul területenként nagyok az eltérések a közszolgáltatásban, holott a kormány a szakterület megújításával egységes, nullszaldós nonprofit közszolgáltatás kialakítására törekszik. Végül az is célja a változásnak, hogy ne nőjenek a hulladékszállítási tarifák, és hatékony legyen az uniós forrásból megvalósult fejlesztések üzemeltetése.

A társulásba nem kötelező belépni, de célszerű. „Az önkormányzati integráció a régiós fejlesztések hatékonyabb megvalósítását segíti, ezért a társulásokhoz történő csatlakozás az önkormányzatoknak is elemi érdekük” – válaszolt lapunknak az NHKV. Így arra sincs jogszabály, hogy a kisebb közszolgáltatónak mely regionális cég alá kellene betagozódnia. Erről magának kell tárgyalnia és megállapodnia, és aszerint szerződnie.

Az új rendszer kialakításának költségei nem jelentenek nagyobb terhet a normál üzleti működéshez képest, az NHKV-nak megvan rá a pénze. Az itt tervezetthez hasonló, komplett hulladékgazdálkodási közszolgáltatás nincs külföldön, de egyes elemeiben hasonló igen. A magyar kormány által megcélzott rendszer teljességét az adja – mutat rá az NHKV –, hogy a rezsicsökkentés megőrzése és a nullszaldós közszolgáltatás mellett kívánja elérni a legmagasabb szolgáltatási tartalmat.