Először szerepel a PwC 17 európai városra kiterjedő szállodaipari előrejelzésében Budapest, amely a szobafoglaltságot tekintve a középmezőnybe tartozik, de a szállodaipar legfontosabb mutatója, az egy kiadható szobára jutó bevétel, a RevPAR tekintetében utolsó, viszont növekedésre esélyesnek tartják. A tanulmány készítői e téren a legnagyobb ugrást – egyetlen év alatt 14,8 százalékos növekedést – Porto szálláshelyeitől várják, 8,7 százalékot Dublin, 6,8 százalékot pedig Budapest tehet hozzá a várakozások szerint a RevPAR átlagához, olyan népszerű városokat megelőzve, mint Madrid (5,9 százalékra várt növekedés), Lisszabon (5,6 százalék), Prága (5,5), Barcelona (5,4), Frankfurt (4,5) és Párizs (3,6).
Nem véletlen, hogy Budapesten felpörögtek a szállodai beruházások, a következő négy évben több mint húsz új hotel nyílik majd a CBRE nemrég bemutatott felmérése szerint. Mindeközben a tavalyi év eredményei szerint nem igazolódtak be azok a félelmek, amelyek az európai terrorcselekmények nyomán a kontinens turisztikai mutatóinak leromlását jövendölték, noha egyes városokban és azok környékén a biztonsági aggályok számlájára írhatóan valóban visszaesett a vendégforgalom. Csökkent viszont a szállodaipari befektetések és tranzakciók volumene, ami elsősorban a Brexit miatti bizonytalanság következtében jelentkező 60 százalékos egyesült királyságbeli visszaesés számlájára írható, összességében pedig a 2015-ös 21 milliárd forintos rekordszinttől 10 százalékkal maradt el, de még így is a valaha mért második legmagasabb érték a 19 milliárd eurós végeredmény.
Összességében azonban remek évet zárt tavaly az európai turizmus, olyannyira, hogy az egyik rekordévként vonul be 2016 a szállodaipar történetébe, méghozzá úgy, hogy a rá következő esztendő egy újabb rekord ígéretét hordozza máris. Az utazási kedv globálisan is nő: az ENSZ Idegenforgalmi Világszervezete 2017-re a turizmus 2-3 százalékos növekedését prognosztizálja világviszonylatban – olvasható a PwC részletes tanulmányában. Európa az üzleti utazások miatt marad fontos célpont. A helyi gazdaságok rugalmassága is fokozza a kontinens iránti érdeklődést, s az amerikai és ázsiai turisták beáramlása révén jelentős pluszbevételekre tehet szert. A mediterrán térségek vendégforgalmát a szabadidős utazások további növekedése garantálja majd.
Az európai előrejelzés szerint a legdrágább városok – Genf (300,2 euró) és Zürich (244,9 euró) – kivételével valamennyi vizsgált európai desztinációban nő az idén a vendégforgalom és a bevétel, utóbbi Budapesten 2018-ban már akár 9,9 százalékkal, ami a második legjobb volumen lesz a mezőnyben.
Dupla vagy senki
Meg kell duplázni jövőre a turisztikai szektorban elérhető átlagjövedelmet – jelentette ki Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója egy tegnapi szakmai konferencián. Az államnak is végig kell gondolnia – mondta –, milyen módon tud segíteni a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatnak. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének újonnan megválasztott elnöke, Könnyid László szerint az erőteljes béremelés állami segítséggel megvalósítható. És égetően szükséges is, hiszen a 103 ezer forintos nettó jövedelem a nemzetgazdasági átlag 60 százaléka csupán. A szálláshelyi áfa csökkentéséért is azért lobbiznak, hogy a különbözetet béremelésre és alkalmazottaik megtartására költhessék a turisztikai munkaadók – tudósított a távirati iroda az eseményen elhangzottakról.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.