Ennyit szánnak lakásfelújításra a magyarok

A magyarok közel 55 százalékának van valamilyen lakással kapcsolatos jövőbeni szándéka, közülük a legtöbben (25 százalék) a saját ingatlan felújítását, modernizálását tervezik. A 30-as és 40-es korosztályban a legjellemzőbb, hogy végső otthonként gondolnak a meglévő lakásukra, így ebben az életkorban, és az első gyerek megszületését követően válik hangsúlyossá az ingatlan „rendberakásának” kérdése is.

A festés és tapétázás a legnépszerűbb cél, a felújítást tervezők 62 százaléka gondolkodik ebben, második helyen a nyílászárók cseréje (44 százalék) áll. A képzeletbeli dobogó harmadik fokára a fürdőszoba felújítása (40 százalék) került, majd a sorban a hőszigetelés, a fűtési rendszer, valamint a padló és konyha felújítása következik.

A konyha, az elektromos hálózat és a vízvezeték felújításának terve jobban előtérbe kerül, amikor a renoválás nem a meglévő saját, hanem új lakás vásárlásához kapcsolódik. A húszas éveikben járók változtatnának legnagyobb arányban az alaprajzon, építenének új falakat otthonukba.

A kutatás szerint átlagosan 1,8 millió forintot költenének felújításra a megkérdezettek. Magasabb összeggel számolnak a központi régióban élők és a felsőfokú végzettségűek. Szintén nagyobb összegből gazdálkodhatnak azok, akik lakás-előtakarékossági szerződéssel rendelkeznek, ők átlagosan 2,3 millió forintot szánnának a lakás „feltuningolására”.

Kismértékben egyre nő a bérlakásban élők száma Magyarországon, de más kelet-közép-európai országokhoz hasonlóan nálunk is a lakosság döntő többsége saját tulajdonú otthonában él.

A Központi Statisztikai Hivatal "Miből élünk?" címmel megjelentetett kiadványa szerint a bérelt lakásban élők aránya Budapesten és a megyeszékhelyeken meghaladja a 15 százalékot, más városokban viszont csak 9, a köz­ségekben pedig alig 4 százaléknyian vannak.