Jelentősen drágulnak idén az építőanyagok

Egyetlen év alatt a beruházási árajánlatok 20-25 százalékkal drágultak, de mennyiben okolható mindezért az építési anyagok árának emelkedése? Ma még a kivitelezők a költségnövekedés egyik fő okaként a béremelést és az építőanyag-gyártók árpolitikáját jelölik meg. Az árajánlatok készítőinek azonban hamarosan nem ez lesz a legfőbb gondjuk, hanem az, hogy honnan szerezzenek be betont, ha beindul az új Puskás-stadion építése és a Paks II. beruházás. A villanyszerelők szerződtetése is problémás lesz, akiket a metrófelújítás is elszív majd.

[caption id="" align="aligncenter" width="600"] Kép: Médiaworks Fotó: Kallus György[/caption]

Az építőanyag-gyártók szakmai szövetségétől kapott tájékoztatás tág határok közé helyezi az idei ármozgást, ágazaton belül jellemzően 5–12 százalékot jeleznek egy-egy kiugrással. Vidor Győző, a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség elnöke megkeresésünkre hangsúlyozta: az áremeléseket nem mindig indokolja aktuális nyersanyagár-változás, az esetenként bevallottan utólagos költség- és profitérvényesítés. Méghozzá azért, mert az építőanyagok és építési termékek ára az utóbbi öt-hat évben nemcsak reálértékben, hanem esetenként még nominálisan is csökkent, miközben a nyersanyagok ára több lépésben, összességében jelentősen megemelkedett. Az elmaradt áremeléseket az építésitermék-gyártók még most is csak részleges mértékben érvényesítik, de kénytelenek lépni annak érdekében, hogy mind a mennyiségi, mind a minőségi elvárásokat teljesíteni tudják, és az akár két számjegyű bérnövekedést nekik is be kell kalkulálniuk.

Kiugró mértékű, 30 százalékot meghaladó áremelésről az EPS hőszigetelő anyagoknál számolt be a szövetség, jelezve, hogy azok alapanyaga december óta több mint 50 százalékkal emelkedett, és a kereskedők ezért raktári készletre vásároltak be. Tavaly már érezni lehetett, hogy a kereslet a vastagabb és minőségi termékek felé tolódik.
A kereslet csaknem minden termékfőcsoportban erősödött már. A falazatépítő anyagokból az első negyedévben 15 százalékkal több fogyott, az égetettkerámia-termékek közül a cserépre még nincs több vevő – a tetőre a projektek végén kerül sor –, a tégla iránti kereslet viszont máris 25-30 százalékkal növekedett az év elején az egy évvel korábbi bázishoz képest. A drágulás itt is folyamatos, az árak a 2008-as szintről indulnak – állítják a gyártók.

Az idei év nyertesei a hőszigetelők mellett a nyílászárógyártók lehetnek: a mintegy 24-25 milliárdos ablakpiacon a tavalyi 10 százalékos csökkenést követően az Otthon melege felújítási program érzékelhető hatást gyakorolt, így az ablakgyártók jelenleg teljes kapacitással dolgoznak. Várhatóan 15 százalékkal tudják meghaladni a 2016-os értékesítési volument. Emelkedő áraikat az üveg ára valószínűleg befolyásolja majd, amely már az idén is nőtt.