Dübörgött a kiskereskedelem márciusban

2017. márciusban az előző év azonos időszakához képest a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 3,3, a naptárhatástól megtisztítva – főként a húsvéthatás miatt – 5,4 százalékkal nőtt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiból. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 3,7, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 7,6, az üzemanyag-kiskereskedelemben 2,3 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. 2017. január–márciusban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 3,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit.

Márciusban az előző év azonos időszakához viszonyítva az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalmának volumene 5,4 százalékkal nőtt. (A második becslés adata 0,2 százalékponttal kevesebb az első becslésben közöltnél.) Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 3,7 százalékkal, az élelmiszer-kiskereskedelem 78 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 4,7, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 3,1 százalékkal növekedett.

A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 7,6 százalékkal emelkedett. Növekedtek az eladások az iparcikk jellegű vegyes- (14 százalék), a textil-, ruházati és lábbeli-üzletekben (12 százalék), a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk- (8,3 százalék), a használtcikk- (6,4 százalék), a bútor-, műszakicikk- (4,8 százalék), valamint a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben (3,9 százalék).

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 3,4 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 10 százalékkal emelkedett, folytatva az évek óta tartó bővülést. Az üzemanyagtöltő állomások forgalma 2,3 százalékkal nőtt, a kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 11 százalékkal nőttek.

2017. márciusban az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma folyó áron 812 milliárd forint volt. Az országos kiskereskedelmi forgalom 47 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 37 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.

A januártól márciusig tartó időszakban az előző év azonos időszakához képest, a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene 3,4 százalékkal emelkedett. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 2,4, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 4,8, az üzemanyag-kiskereskedelemben 3,2 százalékkal nőtt az értékesítés volumene.

A 45 hónapja tartó növekedés az év során tartósan magas maradhat, köszönhetően egyebek mellett a foglalkoztatás bővülésének, a kormány kezdeményezésére megkötött hatéves bérmegállapodásnak és az alacsony inflációs környezetnek – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. A magyar kiskereskedelmi forgalom növekedése májusban éves alapon jelentősen meghaladta az Európai Unió 2,5 százalékos átlagát.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem növekedés teljesítményében komoly szerepet játszott a kiskereskedelmi forgalomból 3,4 százalékkal részesedő internetes és csomagküldő szolgálatok forgalmának jelentős, 10 százalékos emelkedése. A nemélelmiszer-kiskereskedelmen belül a textil-, ruházati és lábbeli- 12 százalékkal, a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk 8,3 százalékkal, míg az iparcikk jellegű vegyes kereskedelem 14 százalékkal emelkedett éves alapon. Összességében 2010 januárja óta a kiskereskedelmi forgalom 20,7 százalékkal, 2014 év elejétől pedig 17,6 százalékkal nőtt Magyarországon.

Az elmúlt időszakban a kiskereskedelem dinamikáját meghaladóan bővült a háztartások szolgáltatások iránti kereslete (pl. turizmus), ami a kiskereskedelem bővülését támogatja. Az ágazat volumenének folyamatos növekedése a háztartások fogyasztásának további emelkedését vetíti előre, amelyet a kormányzat intézkedései is támogatnak. A hatéves bérmegállapodás a bérek emelkedésén keresztül – az áfa-csökkentésekhez hasonlóan – serkenteni fogja a fogyasztást, és ezáltal a GDP bővülését is.