A kormányt is megdolgoztatja a szupergyors internet

Piaci gondolkodással kell párosulnia a kormányzati felügyeletnek ahhoz, hogy a szupergyors internet hálózata a vállalásoknak megfelelően 2018 végére az egész országban kiépülhessen – mondta Solymár Károly Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Budapesten, a Hálózatfejlesztést Támogató Monitoring Rendszer (HTMR) projektrendezvényén.

Hangsúlyozta, hogy a Szupergyors Internet Program rendkívül összetett és szerteágazó feladatot jelent a kormány és a szolgáltatók számára, megvalósításához ezért nélkülözhetetlen a HTMR, amely akár napi szinten képes települési szintre lebontva tájékoztatni a hálózatépítés állásáról, emellett támogatja többek között a nyomon követést és a felügyelőmérnöki tevékenységet is.

Felidézte, hogy a SzIP keretében a vállaltnál többnyire sokkal gyorsabb – az előirányzott 30 Mbit/s sebességet akár többszörösen meghaladó – hálózat épül, amelynek közel 90 százaléka optikai fejlesztés lesz. A monitoring rendszer segítségével akár utca és házszám szintjén követni lehet, hol van még szükség további fejlesztésre – tette hozzá. A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormány a jogi környezet egyszerűsítésével is segíti a 130 milliárd forintos projektben részt vevő beruházókat.

Debreceni Győző projektigazgató elmondta, hogy a Htmr 2014 óta több lépésben segítette a korszerű internethálózat országos kiépítését, így például a szolgáltatókkal folytatott – a lefedettségekről és a kapacitásokról szóló – egyeztetés, valamint az előtervezés és üzleti tervezés, illetve a felügyelőmérnöki tevékenység során. Felidézte, hogy 2015-ben a 3,7 millió magyarországi háztartásból 1 milliónál hiányzott a szükséges hálózati lefedettség: ennek fele önerős fejlesztéssel valósul meg, a fejlesztési hiányok pótlásáról a kormány gondoskodik.

A projektrendezvényen Kópiás Bence, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) fejlesztési elnökhelyettese sikeresnek nevezte a Htmr-projektet, amelyre a jövőben akár újabb funkciókat és szolgáltatásokat lehet építeni – fogalmazott. Hozzátette, hogy a KIFÜ-nek 35 projektje fut egy időben, ezek összértéke meghaladja az 50 milliárd forintot.