Közeleg a második LNG-forradalom

Olyan mértékű változás folyik a világ földgázpiacán, hogy az stratégiáik újragondolására és új vevők felkutatására szorítja rá a piaci szereplőket a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) friss elemzése szerint. Az átalakulásban nagy szerepet játszik a cseppfolyós földgáz (LNG) is, igaz, a piac többi összetevőjével kölcsönhatásban. Ezek: a globális gáztúlkínálat, amelyet fokoz is az észak-amerikai palagáz növekvő felhozatala, továbbá a kereslet 2022-ig várható emelkedése (elsősorban Indiában, Kínában és Pakisztánban), éppen az alacsony LNG-árakra reagálva.

Így azután az, hogy Észak-Amerikában és Ausztráliában újabb gázcseppfolyósítókat helyeznek üzembe, egyenes következménye a termelés növelésének és a pillanatnyi túlkínálatnak: ha a meglévő kapacitásokkal nem érhetők el az új piacok, akkor bővíteni kell a szállítás eszköztárát. Így viszont – az IEA szerint második LNG-forradalomnak nevezett jelenség hatására – a cseppfolyós gáz kereskedelmének felpörgése és a gázpiac szerkezetének teljes átalakulása várható. Más szóval: búcsút kell venni a gázkereskedelem jelenlegi modelljétől és árképzésétől, következik az említett stratégiaváltás és piackeresés. Mindezt az említett importőr ország irányítja majd, részben gazdasági növekedésének gázigénye, részben az LNG viszonylag alacsony ára miatt. Az IEA emellett arra is számít, hogy szélesedni fognak a regionális gázpiaci különbségek a hagyományos felhasználók között. Míg például az európai igények nagyjából szinten maradnak, addig Japánban átalakul a gázkereslet szerkezete.

A jelenlegi túlkínálat rányomja a bélyegét az új termelő-, illetve gázcseppfolyósító beruházásokra is. Ugyanakkor a gázpiaci reformok – például Egyiptomban, Brazíliában, Argentínában vagy Mexikóban – új beruházásokra és olyan technológiák bevetésére is ösztönözhetik a piaci szereplőket, amelyekkel hozzáférnek az adott országok addig érintetlen, saját szénhidrogénkészleteihez. Ez új lehetőségeket kínál a gázpiac egészének.

Tavaly a világon összesen 1,7 ezermilliárd dollárnyi energiaipari beruházás történt (az IEA egy másik tanulmánya szerint), 12 százalékkal kevesebb, mint 2015-ben. Míg a globális olaj- és gázipari befektetések 2014 és 2016 között 44 százalékkal estek, 2017 eddigi időszakában már kissé emelkedtek. A prímet az USA vitte – megágyazva ezzel LNG-kapacitásai további bővítésének is.

Gyorsabban a szupertankerrel

Megtette első kereskedelmi útját Norvégia és Dél-Korea között a Christophe de Margerie LNG-tartályhajó. A norvégiai Hammerfest kikötőből indult és a dél-koreai Borjeongba tartott az Északi-tenger oroszországi szakaszán át. A fuvar teljes ideje 19 nap volt, 30 százalékkal rövidebb, mint a Szuezi-csatornán keresztüli, hagyományos útvonal. Ezen belül az északi-tengeri szakasz 6,5 napig, vagyis rekordrövid ideig tartott az Rt.com híre szerint, pedig esetenként 1,2 méter vastag jég állta az útját. A Christophe de Margerie a világ első jégtörő LNG-tankere, eredetileg a Jamal-félszigeti cseppfolyós gáz továbbítására építették. Használatával Kínából Európába a korábbinál legalább 12 nappal hamarabb érkezhet az LNG. | VG