Nem sokáig ülnek pénzhegyükön a cégek

Úgy látjuk, hogy az elburjánzó bürokrácia, az adminisztratív terhek és az adórendszer komplexitása visszatartja a vállalatokat attól, hogy hosszú távú stratégiai beruházásokat indítsanak – mondta a Világgazdaság kérdésére Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője. A teljes kép azonban nem annyira rossz, mint ahogy az elemző mondatából látszik. Az idei adatok szerint jelentősen nőtt a fejlesztésekre fordított összeg: az első negyedévben 34 százalékkal nőttek a beruházások az előző év azonos időszakához képest, míg a második negyedévben 27 százalékos volt a bővülés mértéke (2016 alacsony bázisáról azért nem árt szólni).

A vállalatok felhalmozott betétei, illetve a hitelállomány stagnálása arra utal, hogy nagy potenciál rejtőzik a magyar vállalatokban. A hitelezés növekedésével és ezzel párhuzamosan a betétek fejlesztésre költésével tovább bővülhetnének a beruházások, ami a GDP-növekedésre is jó hatással lehetne.

A magyar gazdaságnak strukturálisan kell javulnia (például munkaerőhiány enyhülése, átláthatóbb, kiszámíthatóbb szabályozói környezet) a beruházási hajlandóság növeléséhez

– tette hozzá Ürmössy Gergely.

Míg 2005-ben csupán 2805 milliárd forint vállalati betétállomány volt Magyarországon, addig 2016-ra ez 6562 milliárdra nőtt. A tőkefelhalmozást Ürmössy Gergely a magyar gazdaság erősödésével, az EU-források pluszlöketével és a globális likviditásbőséggel magyarázza. A vállalatok betéti állományát az is felfelé hajtja, hogy az alacsony kamatkörnyezetnek köszönhetően a hitelkamat-kiadáson megtakarított összegeket betétekbe helyezik el. Emellett – a korábbi válságból okulva – a vállalatok nem ürítik ki teljesen a kasszájukat, hanem nagyobb tartalékokat képeznek az esetleges sokkok átvészelésére. Az is a betétek malmára hajtja a vizet, hogy sok esetben nem abban a szektorban halmozódik fel a likviditás, amelynek magas a beruházási potenciálja, így tulajdonképpen nincs mire elkölteni a felhalmozott tőkét.

A betéti állomány növekedése persze nem tart a végtelenségig, a felhalmozódást több tényező is fölöslegessé teheti. Ilyen a bürokrácia és az adórendszer egyszerűsödése, vagy a beruházások adminisztratív terheinek csökkenése. Nem célszerű tovább halmozni a betéteket akkor sem, ha a negatív betéti kamatok a vállalatok mostaninál szélesebb körét érintik, illetve tovább esnek. A Magyar Nemzeti Bank szeptemberi, a monetáris politikán lazító intézkedései és az esetleges további likviditásbővítés miatt nem kizárt, hogy a vállalatok rákényszerülnek a betéteik felélésére, ami többek között a beruházások növekedésében csapódhat le. „Akkor is csökkenhet a vállalatok betéti állománya, ha a hitelkamatok emelkedésnek indulnak, és a beruházásokhoz kevesebb hitelt tudnak felvenni” – tette hozzá az elemző. A nagyvállalatokat vélhetően az ösztönözné a nagyobb hitelfelvételre, ha a helyi finanszírozás azonos feltételekkel lenne elérhető, mint az anyavállalaton keresztül felvett hitelek.