Hét év alatt kétharmadával nőtt az agrárexport

Az agrárexport 2010. és 2017. január-augusztusi időszaka között kétharmadával növekedett, pontosan 64 százalékkal, ami 2 299,2 millió eurós többletet jelent. Az agrárimport közben 60,4 százalékkal, 1390,8 millió euróval haladta meg a 2010. január augusztusi szintet, ennek köszönhetően a külkereskedelmi többlet 70,4 százalékkal, 908,4 millió euróval volt magasabb – mutatott rá Nagy István a Világgazdaság „Versenyképesség- Belföldi kereslet és/vagy export?” című konferenciáján. A Földművelésügyi Minisztérium miniszterhelyettese az agrárium versenyképességével foglalkozó panelbeszélgetésen kiemelte, hogy az agrártermékek részesedése a nemzetgazdasági exportból 2016-ban 8,6 százalék volt, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar együtt a bruttó hozzáadott értékből 6,6 százalékot jelentett. Mint mondta az agrárexport jövőbeli továbbfejlődésének alapját elsősorban a termelés hatékonyságának növelése és a termékválaszték korszerűsítése jelenti. Ehhez – tette hozzá – nélkülözhetetlen a technológiai fejlesztés, a digitalizáció növekvő mértékű használata, a tudásátadás és az innováció ösztönzése, a termékpályák szervezettségének fejlesztése, és a termelés hozzáadott értékének növelése.

Kulcsfontosságúnak nevezte emellett a magyar mezőgazdaság termékeinek meghatározó részét hasznosító élelmiszer-feldolgozás fejlesztését. A 2014 és 2020 közötti uniós pénzügyi ciklusban hazai és uniós forrásokból mintegy 300 milliárd forint áll a vállalkozások rendelkezésére.

A jó ár, a megfelelő méretű és minőségű árualap mellett GMO-mentességünk megőrzése jelentős érték az erre érzékeny, fizetőképes piacokon – tette hozzá. Emellett fontos a márkaépítés, mivel jelenleg a magyar agrártermékek jelentős részét külföldön feldolgozzák és az adott ország termékeként kerül forgalomba, valamint a feldolgozott termékek körében is kevés a külföldön igazán ismert márka. Ezért a magyar beszállítók könnyen lecserélhetők.

A beszélgetésen szóba került a birtokszerkezet alakulása, s az, hogy a kis- vagy a nagy gazdaságok fogják inkább javítani a magyar termelékenységet. Nagy István szerint e téren 2010-óta kedvező változások történtek, jelentősen nőtt az életképes méretű kis és közepes gazdaságok száma és az általuk művelt mezőgazdasági terület. A tíz és háromszáz hektár közötti gazdaságok száma 49 ezer volt, 2010 és 2016 között 7 százalékkal, az általuk használt mezőgazdasági terület 13 százalékkal növekedett. A 300 és 500 hektár között területet használó gazdaságok száma 2010 és 2016 között 39 százalékkal, az általuk használt mezőgazdasági terület 40 százalékkal emelkedett.

Ezzel szemben az 1000 hektárnál nagyobb területet használó gazdaságok száma 15 százalékkal, az általuk használt mezőgazdasági terület 29 százalékkal csökkent. A birtokméret optimuma a mezőgazdasági tevékenység típusától függ – más egy szántóföldi növénytermelés és más egy ültetvényes kultúra, vagy éppen a hajtatott zöldségtermesztés esetében – világított rá.

Emlékeztetett, hogy a birtokszerkezet javítása érdekében a magyar kormány meghozta azt a döntést, hogy 1200 hektár feletti földhasználók esetében egységes területalapú támogatás egyáltalán nem kerül kifizetésre. Hozzátette: a családi gazdaságok, a kis- és közepes gazdaságok fejlődésének feltétele, hogy erősödjön a piaci orientációjuk és a hatékonyságuk, legyenek képesek a helyi és regionális piacok ellátására.

A piaci alkuerő és a termelés hatékonyságának növelése, a piac által elvárt nagy mennyiségű, homogén árualap előállításának feltétele, hogy a gazdálkodók hozzanak létre termelői együttműködéseket, horizontális integrációkat – hívta fel a figyelmet az államtitkár.

A termékpálya egészének fejlődése szempontjából pedig a vertikális integráció térnyerése jelenthet további előrelépést. Az ebben részt vevőket kisebb mértékben érik el a piaci zavarok hatásai, valamint hatékonyabban tudnak alkalmazkodni a piac által elvárt mennyiségi és a minőségi elvárásokhoz.

Dúl Uldó Endre a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakértője mindezt alátámasztva hozzátette: nem csak a gazdaság mérete számít. A világpiacon nem cégek, hanem termékpályák vannak egymással versenyben. Minden méretű cégnek megvan a létjogosultsága a piacon, egyszerűen a piac szervezettségén kell javítani. A kamara feladata pedig éppen az, hogy ebben segítsen – tette hozzá. A húsfeldolgozás mindig is exportorientált volt. A legnagyobb gond, hogy ma is főként élőállatot, vagy alacsony szinten feldolgozott terméket exportálunk. Egyetértett az államtitkárral, hogy e területen mindenképpen javítani kell.

Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos kertészeti osztályának vezetője rámutatott: pillanatnyilag 30-35 százalékán mozog a teljesítőképességének a kertészeti ágazat. A mostani vidékfejlesztési programmal viszont komolyan elindult a fejlődés, és a kamra megteremtheti a lehetőségét az összefogásnak is. A legnagyobbat a jelenleg 400 milliárd forintos termelési potenciállal bíró kertészeti ágazat területén tudnánk előre lépni, ha sikerül javítani a versenyképességi feltételeken. A Termelői Értékesítő Szervezetek (TÉSZ) amelyekből nagyjából hetven darab működik, jelenthetik a kulcsot ehhez, azt a szervezeti formát, amelyben már összefogottan tudnának fellépni a termelők. Felhívta a figyelmet arra, hogy jövőre a kamara felügyeletével elkészül a jégeső elhárító rendszer, amely jelentősen javíthatja a hazai termésbiztonságot. A magyar zöldség-gyümölcs ágazat ma egy fillér támogatás nélkül a legfejlettebb uniós tagokkal is versenyképes lenne ha megoldódna az öntözés kérdése. Szerencsére – folytatta – e területen is komoly munkát fejt ki immár a NAK. Hozzá kellene nyúlni emellett az áfához is, ami nagyban csökkentené a feketegazdaság jelenlétét.