Ennyivel járult hozzá Magyarország a légszennyezettséghez

A villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás kibocsátása a 2000-es évektől – jelentős részben a villamosenergia-termelésben a fosszilis tüzelőanyagok csökkenő, illetve a megújuló és a nukleáris energia növekvő részesedésével összefüggésben – csökkenő trendet mutatott. Volumene a nemzetgazdasági kibocsátás 29 százaléka volt 2015-ben – mutat rá a KSH.

A jelentés kiemeli: a feldolgozóipar üvegházhatásúgáz-kibocsátása a nehézipar leépítése, a vegyipar modernizációja, illetve a 2008-as pénzügyi, gazdasági válság miatt mérséklődő tüzelőanyag-felhasználás következtében csökkent. A feldolgozóipar 1991-től a második legszennyezőbb gazdasági ág lett.

Az üvegházhatású gázok közül a három legjelentősebb a szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid.

Ezen gázoknak eltérő a globális klímára gyakorolt hatása: 1 kilogramm metán 25-ször, 1 kilogramm dinitrogén-oxid pedig 298-szor nagyobb felmelegedést okoz, mint 1 kilogramm szén-dioxid.

A szén-dioxidnál a háztartások vezetnek

2015-ben szén-dioxidból a háztartások bocsátottak ki a legtöbbet (a teljes kibocsátás 36 százalékát), amelyet az energiaellátás követett (24 százalékkal). A metán esetében a teljes kibocsátás 46 százaléka a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés nemzetgazdasági ághoz, 36 százaléka a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászathoz (a továbbiakban: mezőgazdaság), a dinitrogén-oxid esetében a teljes szennyezés 87 százaléka a mezőgazdasághoz volt köthető.

2015-ben a Magyarországon kibocsátott üvegházhatású gázok 69 százaléka gazdasági tevékenységből származott, a többi a háztartások kibocsátása során, elsődlegesen fűtéssel és gépkocsihasználattal került a légkörbe.

Az Európai Unió fenntartható fejlődési stratégiája és az Európa 2020 stratégia az üvegházhatású gáz kibocsátásában 1990-hez viszonyítva 20 százalékos csökkentést tűzött ki célul. Távlati uniós célkitűzésként ugyanakkor 2030-ra 40, 2050-re 80 százalékos mérséklés szerepel az 1990-es kibocsátási szinthez képest. Ezen elvárások – amelyek a Föld további térségeinek hasonló irányú erőfeszítései nélkül keveset érnek – hozzájárulhatnak annak a teljesüléséhez, hogy a globális felmelegedés ne haladja meg több mint 2 Celsius-fokkal az iparosodás előtti átlaghőmérsékletet – olvasható a KSH jelentésében.