Folyamatos ostrom alatt állnak az egyéni és céges felhasználók eszközei és informatikai rendszerei a Kaspersky Lab által nyilvánosságra hozott adatok alapján. Idén az informatikai biztonsági cég naponta 360 ezer rosszindulatú fájlt észlelt, ami 11,5 százalékos növekedés a múlt évhez képest. A társaság elemzése szerint a két évvel ezelőtti enyhe csökkenés után idén második alkalommal tapasztalhattunk nagyobb emelkedést a kibercsapdák számában. A veszélyesnek minősített fájlok többsége, mintegy háromnegyede a malware (rosszindulatú fájl) kategóriájába tartozik. Azonban a vírusok – amelyek dominanciája számottevő mértékben csökkent öt-hét évvel ezelőtt, köszönhetően komplexitásuknak és alacsony hatékonyságuknak – továbbra is a napi észlelések 14 százalékát teszik ki. A fenyegetések fennmaradó 8 százalékát olyan hirdetési szoftverek adják, amelyek alapértelmezés szerint nem minősülnek rosszindulatúnak, de sok esetben a privát adatokkal történő visszaélést eredményezhetik, illetve egyéb kockázatokkal járhatnak.
A Kaspersky elemzése szerint 2017-ben a felhasználók 29,4 százaléka tapasztalt online támadást legalább egy alkalommal személyi számítógépén, és 22 százalékukat érintette hirdetésekkel kapcsolatos behatolás.
Az informatikai biztonsági cég pár nappal karácsony előtt számolt be egy olyan, a kibertérből érkező fenyegetésről, amely már fizikai rombolást is képes végezni. A társaság kutatói egy olyan, Android típusú rosszindulatú kódot azonosítottak a közelmúltban, amely több modullal is rendelkezik, és ez lehetővé teszi a szinte végtelen számú pusztító funkciót – a kriptovaluta bányászatától kezdve a DDoS-támadásokig. Ráadásul moduláris felépítésének köszönhetően további funkciókat is hozzá lehet adni a Loapinak elnevezett kódhoz. A Loapi trójai hirdetési kampányokon keresztül terjed, mintha antivírus-megoldás lenne felnőttek számára. Telepítés után adminjogokat kér a készülékhez, majd észrevétlenül kommunikálni kezd a C&C szerverekkel azért, hogy további modulokat installáljon az adott készülékre.
A Loapi fejlett önvédelmi képességekkel rendelkezik, de ezen túlmenően a Kaspersky Lab egy másik érdekességet is észlelt. Egy véletlenszerűen kiválasztott mobiltelefonon vizsgálva a trójai működését kiderült, hogy súlyos munkaterhelés során felmelegíti és deformálhatja az adott készülék akkumulátorát. A malware fejlesztői ezt bizonyára nem szándékosan érték el, hiszen így kevesebb haszonnal jár destruktív tevékenységük, de a figyelmetlenségük a program optimalizálása során váratlan fizikai hatást eredményez.
Ahogyan az a Kaspersky jelentéséből is látszott, az idei év igen mozgalmas volt kiberbiztonsági szempontból. A jelek szerint azonban 2018-ban sem számíthatunk jelentős változásra pozitív irányba. Egy másik, informatikai biztonsággal foglalkozó vállalat, az Eset a jövőre várható főbb trendekről adott ki előrejelzést. Miközben sok vállalat továbbra is hatalmas összegeket utal a zsarolóvírusok készítőinek ahelyett, hogy a kiberbiztonsági védelmét fejlesztené, a jelentés tanulságai szerint ez a sajnálatos hozzáállás várhatóan 2018-ban is folytatódni fog.
A technológiai innovációk már 2017-ben is nagy lehetőségekkel kecsegtettek a digitális világban, miközben az új fejlesztésű eszközök számos biztonsági hiányossággal küzdenek, és emiatt a felhasználókat célzó újszerű fenyegetések jelentek meg. Idén azt is láthattuk, hogy a kiberbűnözők egyre inkább a felhasználók személyes adatainak megszerzésére összpontosították támadásaikat. Emiatt a technikai védekezés mellett 2018-ban a felhasználóknak növelniük kell a kibertámadásokkal kapcsolatos tudatosságukat, és még több felelősséggel kell kezelniük digitális világukat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.