Bár a magyarok döntő többsége még mindig törekszik a saját tulajdonú ingatlan megszerzésére, a statisztikai adatok alapján az utóbbi években némileg többen választják a munkaerőpiaci mobilitást is megkönnyítő albérletet – írja keddi számában a Népszava.
A lap szerint a jelentősebb megtakarítással rendelkezők – egyelőre zömmel magánszemélyek – ki is használják a növekvő igényt: több tucat lakást, olykor egész emeleteket vásárolnak, hogy azután egy erre szakosodott cégen keresztül kiadják őket.
2017-ben a háztartások 5,2 százaléka piaci áron bérelte az általa lakott ingatlant, miközben 2011-ben még mindössze 3,6 százalék volt arányuk – írják a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) idősoros adatait ismertetve. A nem piaci bérlők – vagyis a szociális, önkormányzati bérlakásokban élők – aránya ugyanakkor gyakorlatilag nem változott: hat év alatt 3,5 százalékról mindössze 3,8 százalékra nőtt.
Ezzel együtt némiképp csökkent – 87,6 százalékról 85,2 százalékra – a saját tulajdonú ingatlanban élő háztartások aránya. Az albérletek népszerűsége főként a fővárosban, illetve még inkább a nagyobb vidéki városokban nőtt: itt a háztartások 8, illetve 8,4 százaléka piaci áron bérli a lakást.
A kiadó lakások iránti egyre élénkebb keresletről számolt be a lap által megkérdezett szakértő is. A vidéki nagyvárosokba egyre többen költöznek a munka miatt, az elmaradottabb régiókban hátrahagyott saját ingatlan értéke viszont nem fedezi egy nagyvárosi lakás árát, ezért kényszermegoldás is az albérlet. Az díjak ráadásul a keresetek több mint felét elviszik: a nagyvárosokban átlagosan 130 ezer forintot kell fizetni az albérletért, miközben az átlagkereset nettó 200 ezer forint körül mozog – mondta a lapnak Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.