Növekvő magyar export Dél-Koreába

Dél-Korea az Európán kívüli országokat tekintve a 4. legfontosabb kereskedelmi partnerünk, Kína, az Egyesült Államok és Japán után. A külkereskedelmi termékforgalomban a Dél-Koreába irányuló magyar export 434 millió eurót tett ki, míg az onnan érkező import értéke 894 millió euró volt 2016-ban – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal minap megjelent tanulmányában. A távol-keleti ország részesedése a kivitelünkből 0,5, a behozatalunkból 1,1 százalékos volt, ezzel Dél-Korea exportunkban a 27., importunkban pedig a 19. legfontosabb partnerünk volt. Exportunk értéke 2015–2016-ban meghaladta a 430 millió eurót, ami számottevően magasabb, mint a 2010–2014. évek mintegy 230 millió eurót kitevő átlaga.

A forgalom szerkezetéből az látszik, hogy a kereskedelem 2016-ban szinte teljes egészében a feldolgozott termékekből, a gépekből és a szállítóeszközökből állt. Az importban a feldolgozott termékek részaránya 41, míg az exportban csupán 18 százalék. A feldolgozott termékek behozatalának valamivel több mint felét a gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek teszik ki (187 millió euró). A gépek és szállítóeszközök kivitele 344 millió, behozatala pedig 524 millió eurót tett ki 2016-ban. Az exportban meghatározóak az autóipari cikkek, az importban pedig a mobiltelefonok és alkatrészeik, valamint az integrált áramkörök, processzorok és tárolóegységek.

Tavaly, a január–októberi időszakban a termékexport értéke 1,7, míg az importé 23 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, 590 millió eurós passzívum keletkezett a Dél-Koreával lebonyolított termékforgalomban, a mérleg 171 millió euróval romlott az egy évvel korábbihoz képest.

A Koreai Köztársasággal lebonyolított szolgáltatás-külkereskedelmi forgalmunk szerkezete nagyfokú koncentráltságot mutat, mivel a bevételeinket szinte kizárólag, a kiadásainkat pedig túlnyomórészt az üzleti szolgáltatások jelentik. Az üzleti szolgáltatásokon belül a forgalom mindkét irányában a szellemi tulajdon használatával kapcsolatos pénzmozgások a legjelentősebb értékűek, ami importban 51 millió eurós kiadást, exportban pedig 292 millió eurós bevételt jelentett 2016-ban. Az elmúlt bő fél évtized során a Dél-Koreával lebonyolított szolgáltatáskereskedelmi forgalom hasonlóan alakult a termékforgalomhoz, mivel az import számottevően csökkent, az export pedig dinamikusan nőtt 2010-hez képest (–34 illetve +66 százalék).

Az egyenleg így a szolgáltatások esetében is javult, a 2016. évi mérleg 198 millió eurós aktívumot mutat, 185 millió euróval többet, mint a 2010. évi.

Hazánk gazdasági életében nemcsak a külkereskedelmen keresztül játszik fontos szerepet a Koreai Köztársaság, hanem a tőkebefektetések révén is. Folyamatosan emelkedik a közvetlenül befektetett dél-koreai tőke állománya 2010 óta, amely 2016 végén rekordmértékű, 1,4 milliárd euró volt. A tőkeállomány 79 százalékkal meghaladta a 2010. évit. Tavalyelőtt a dél-koreai befektetések a hazánkban befektetett teljes tőkeállomány 1,9, az unión kívülről befektetett tőkeállomány 9 százalékát jelentették. Ezzel a Koreai Köztársaság az unión kívüli országok között az egyik legnagyobb befektetőnek számít.

A magyar gazdasági szereplők befektetéseiben sem számít elhanyagolható célpontnak a Koreai Köztársaság. Az ázsiai országban 453 millió eurónyi tőkét fektettek be közvetlenül Magyarországról 2016-ban, szemben a 2010. évi 325 millió euróval. A dél-koreai befektetések értéke 2016 végén a teljes magyar tőkekihelyezések 1,9 százalékát jelentette.

Koreai Köztársaságból irányított leányvállalatok száma 2015 végén 59 volt Magyarországon. Az általuk megvalósított bruttó tárgyieszköz-beruházások értéke 2010-ben (63 milliárd forint) és 2014-ben (98 milliárd forint) kiemelkedő volt. A fejlesztések révén a délkoreai leányvállalatok értékteremtő képessége emelkedett, az általuk realizált hozzáadott érték 2015-ben már a 2010. évinek több mint a duplája volt.

Tavalyelőtt 123 ezer dél-koreai vendég szállt meg Magyarország kereskedelmi szálláshelyein, ahol 175 ezer éjszakát töltöttek el.

A Koreai Köztársaság a vendégek száma alapján a 3., a vendégéjszakák száma alapján pedig a 4. legfontosabb küldő ország az Európán kívüli államok közül. A dél-koreaiak turisztikai kereslete dinamikusan nőtt hazánkban 2011 és 2016 között, a vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken 2,8-szeresére, a vendégéjszakáiké pedig 2,9-szeresére emelkedett. Kedvezőtlen ugyanakkor, hogy rövid ideig maradnak hazánkban (2016-ban átlagosan csupán 1,4 éjszakát töltöttek el) és szinte kizárólag a Budapest–Közép-Duna-vidék régiót keresik fel. Tavaly, január–november viszonylatban a vendégek száma és az eltöltött éjszakáké egyaránt mintegy negyedével haladta meg az egy évvel korábbit.