Egyelőre kétséges az Airbus brit jövője

Az Airbus jelenlétének esetleges leépítése igen érzékenyen érintené a brit gazdaságot, a cég 25 nagy-britanniai telephelyétől ugyanis közvetve vagy közvetlenül 100 ezer brit munkahely függ. Az Airbus a walesi Broughtonban gyártja összes modelljének szárnyait;

az üzem évente ezer repülőgépszárnyat állít elő az A320, A330, A350 és A380 típuscsaládok számára.

A nyugat-angliai Filtonban működik az Airbus tervezőirodája, üzleti támogatásért felelős részlege és vevőszolgálati központja.

Az Airbus pénteken Londonban idézett közleménye szerint azonban ha Nagy-Britannia jövőre úgy lép ki az EU-ból, valamint az unió egységes belső piacáról és vámuniójából, hogy nem születik megállapodás legalább egy átmeneti időszakról, akkor

a cég „átgondolná” nagy-britanniai beruházásainak jövőjét, és hosszú távú jelenlétét a brit gazdaságban.

A brit kormány és az Európai Bizottság tervei alapján lenne egy átmeneti időszak a brit EU-tagság jövő márciusra várható megszűnése után, és ebben az időszakban a felek a mostanival azonos feltételekkel férnének hozzá egymás piacához. A jelenlegi tervek szerint azonban ez az időszak 2020. december 31-én lejár, és az Airbus közölte, hogy ezt az átmeneti időszakot túl rövidnek találja ahhoz, hogy beszállítói hálózatát hozzáigazítsa az új körülményekhez.

Tom Williams, az Airbus polgári repülőgépgyártó ágazatának vezérigazgatója pénteken a BBC rádiónak kijelentette:

nincs olyan Brexit-forgatókönyv, amelynek ne lennének „súlyosan negatív” következményei a brit repülőgépiparra és különösen az Airbusra.

Williams szerint ha a brit EU-tagság úgy szűnik meg, hogy nincs megállapodás a jövőbeni kereskedelmi kapcsolatrendszerről az unióval, az „közvetlen fenyegetést jelentene” az Airbus nagy-britanniai jövőjére.

Az igazgató elmondta: az Airbus jelenleg dolgozik az új generációs szárnyak nagy-britanniai gyártásának kifejlesztésén, de a cég komolyan fontolgatja, hogy folytassa-e ezt a fejlesztési munkát nagy-britanniai telephelyein, vagy „alternatív megoldást” keressen.

A brit kormány címére egymás után érkeznek a hasonló figyelmeztetések a brit feldolgozószektorban honos legnagyobb vállalatok részéről.

A héten a Siemens német ipari konglomerátum 15 ezer alkalmazottat foglalkoztató nagy-britanniai érdekeltségének vezérigazgatója, Jürgen Maier a BBC-nek nyilatkozva úgy fogalmazott: ha a Brexit „jelentős súrlódásokat” okoz a cég által Nagy-Britannia és a kontinens között szállított óriási mennyiségű részegység határforgalmában, és ez komoly költségnövekedéssel jár,

ezt a vállalat „a nagy-britanniai beruházások elleni érvnek” tekintené.

Maier szerint a megoldást az jelentené, ha Nagy-Britannia az EU vámuniójában maradna, legalább addig, amíg ennek valamilyen működőképes alternatíváját nem sikerül megtalálni.

A brit kormány Brexit-stratégiájának azonban éppen az az egyik sarkalatos eleme, hogy

Nagy-Britannia nemcsak az Európai Unióból, hanem az EU egységes belső piacáról és a vámunióból is kivonul.

London érvelése szerint ugyanis a további brit tagság e két integrációs szerveződésben olyan feltételrendszerek teljesítését jelentené – mindenekelőtt a bevándorlás szabályozásában és az unión kívüli országokkal fenntartott kereskedelmi kapcsolatokban -, mintha meg sem szűnne a brit EU-tagság.

A brit kormány ugyanakkor átfogó szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik az EU-val.