Nem nőtt tovább az importarány

Tavaly is a paksi, a Mátrai és a Dunamenti Erőmű rendelkezett a legnagyobb beépített kapacitással az országban a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) országgyűlési beszámolója szerint. Az erősorrend kicsit más, ha azt a létesítmények tulajdonosai alapján állítjuk össze, mert akkor egy-egy cégnél több erőművet is figyelembe kell venni.

Ebben az esetben az élen az MVM áll 2766 megawatt beépített kapacitással, amely mögött a paksi, a vértesi és az MVM Gter létesítményei találhatók.

A második helyen az RWE-t szerepeltette a hivatal 966 megawattal, de a Mátrai Erőmű többségi tulajdonosa azóta már a Mátra Energy Holding Zrt. A harmadik helyen az SPS Smart Power Systems Zrt. áll, mert e társaságé a 900 megawattos erőművel rendelkező Tisza Erőmű Kft. (Mivel a kapacitásadatok 2017. szeptember végiek, a termelés adatai pedig az első 11 hónapot tartalmazzák, a beszámoló számai éves szinten egyelőre csak előzetesnek számítanak.)

Volt más jelentős tulajdonosi változás a Mátrai Erőművén kívül is. A Gönyűi Kombinált Ciklusú Erőmű kizárólagos tulajdonosa, az Uniper Kraftwerke GmbH még 2016 során kivált az E.ON csoportból – de a társaság részvényeinek 47 százaléka az E.ON-é maradt. 2017. december 28-án pedig lezárult az az ügylet, amellyel a Veolia Energia Magyarország Zrt. megvásárolta az Ajkai Erőművet üzemeltető Bakonyi Erőmű Zrt. 98 százalékát.

Megint más sorrendet kapunk az erőműtársaságok nettó áramtermelése alapján.

A prímet persze ekkor is az MVM viszi 54,21 százalékkal,

és mögötte továbbra is az RWE – vagyis már Mátra Energy Holding – áll 14,4 százalékkal, de a harmadik helyre feljött a gönyűi erőmű mögött álló Uniper 6,84 százalékkal. Az SPS Smart Power Systems ugyanis nem termelt semennyit sem, ám erre engedélye volt, ahogyan az MVM-hez tartozó Vértesi Erőműnek (240 megawatt kapacitás) és a Veolia Energia Magyarországhoz tartozó Debreceni Kombinált Ciklusú Erőműnek (95 megawatt kapacitás) is.

Jutott viszont együtt 12,95 százalék az egyéb soron szereplő, kisebb, illetve a kötelező átvétel alá eső termelőkre. Az együtt 8584 megawatt beépített kapacitású erőműpark a hazai áramigények 70,25 százalékát elégítette ki, vagyis az importra nettó 28,05 százalék jutott. Az import részarányának elmúlt években tapasztalt, folyamatos növekedése viszont tavaly megállt, ennek eredményeként pedig nőtt egyes hazai erőművek kihasználtsága.

A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja