Ilyen jelentős bérmegállapodásra hat éve nem példa. Akkor három évre évi 1,5 százalékot alkudtak ki, majd 2015-től befagyasztották a béreket a zuhanó acélárakra hivatkozva. A Reuters emlékeztet arra, hogy az importvám bevezetésével megemelkedő árak és a gazdasági konjunktúra tette lehetővé a bérrendezést, így az szegről-végről a Trump-kormányzat eredménye.
Nem véletlen, hogy Wilbur Ross kereskedelmi miniszter a minap fel is szólította a gyártókat, hogy a washingtoni intézkedésekkel nyert profitjukat osszák meg a dolgozóikkal. A US Steel adózás előtti profitja 60 százalékkal bővült a második negyedévben.
A cég kilátásait azonban beárnyékolhatja, hogy június óta az amerikai acélárak 10 százalékkal csökkentek, és egyre nő az esélye annak, hogy az autóipar is a vámvita áldozatává válik
– mondta a Reutersnek Seth Rosenfeld, a Jefferies nyersanyagpiaci elemzője, aki a gépkocsik iránti kereslet csökkenését is a veszélyforrások közé sorolta.
Donald Trump elnök a márciusban az alumíniumra kivetett 10 százalékos általános védővámmal, valamint a globális piacvezető orosz Ruszal ellen hozott kereskedelmi-pénzügyi szankciókkal a legnagyobb hazai gyártót, az Alcoát is versenyelőnyhöz segítette. A harmadik negyedévben nettó 27 millió dollárt köszönhet a cég a vámoknak, ám a vasasokkal ellentétben az Alcoa a többletforrásait rendkívüli béremelés helyett egy 200 millió dolláros keretösszegű részvény-visszavásárlásra fordítja. Igaz, eközben 160 millió dollárral feltöltötte a vállalati nyugdíjalapot. Forgalma éves összevetésben 14,4 százalékkal 3,39 milliárd dollárra nőtt, a 119 milliós kiigazított nyereség viszont 12 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.
A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.