Magunkat mérgezzük a négy fal közé zárva

A négy fal közé zártuk magunkat életvitelünkkel: időnk 90 százalékát beltérben töltjük, annak kétharmadát otthonunk fogságában – derült ki a VELUX Cégcsoport kutatásából. A The Healthy Homes Barometer felmérés-sorozat az épületek állapota és a bennük élők egészsége közötti összefüggéseket vizsgálta. Leggyakrabban a beltéri hőség vagy éppen a túl alacsony hőmérséklet, a sötétség és a levegő nyirkossága okoz komoly problémát.

A kiváltó okok között szerepel

Háromból két magyarországi ház 1979 előtt épült, ötből egy 1980-1999 között, és csupán tízből egy a kétezres évek után. Az eredmények tanúsága szerint főként a családi házak állapota aggasztó, melyeket generációk sokasága birtokol egymást követően, és ahol az esztétikai átalakításon felüli korszerűsítés jellemzően elmarad. Márpedig a külvárosban, elővárosban élő magyarok 65 százaléka, a vidéken élők 96 százaléka él családi házban.

Otthonainkban ráadásul nem jutunk elegendő természetes fényhez és friss levegőhöz sem.

Ez azért komoly probléma, mert a beltéri levegő akár ötször szennyezettebb is lehet a kintinél

– árulta el Őz Beáta, a VELUX Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója.

Öt magyarból egynek nehézséget okoz, hogy otthonát felfűtse télen, ami megemelkedett páraszintet von maga után, a nyirkosság pedig penészedéshez vezet.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a hideg miatt vagy akár feledékenységből kevesebbet vagy egyáltalán nem szellőztetünk. Akik nem tudnak a lakásukban kellemes meleget teremteni, azoknál kétszer gyakrabban fordul elő rossz egészségügyi állapot, ugyanennyien nem is jutnak elég természetes fényhez, körükben háromszor gyakoribb a nyirkos beltéri levegő. Mindez számos betegség okozója lehet a krónikus fejfájástól, alvászavaron és a szemgyulladáson át az allergiáig. Magyarországon a rossz egészségügyi állapotúak közül 14 százalék él nyirkos, 15 százalék sötét otthonokban.

A felmérés szerint a nyirkos, penészes környezetben 40 százalékkal nagyobb például az asztmás megbetegedések esélye is

– tette hozzá az ügyvezető igazgató.

A gyerekszoba és a háló a legegészségtelenebb

A Model Home 2020 kísérleti projekt során mért CO2 értékek általában magasabbak voltak a kisebb szobákban, amelyeket csak egy oldalról, kézzel működtetett ablakokon át lehetett szellőztetni. Ezek jellemzően a gyerekszobák és a hálóhelyiségek voltak.

Ráadásul a gyerekszobákban jellemzően sok a plüss és a műanyag, utóbbit jobb a direkt napfénytől elzártan és a fűtőtesttől távol tárolni, mert a műanyag játékokból veszélyes, olykor betiltott kémiai anyagok oldódhatnak ki a hő hatására

– mondta Őz Beáta. A hálószobákban hasonló a helyzet, hiszen egy átlagos otthonban ez az egyetlen helyiség, amelyben akár 8 órán át megszakítás nélkül, gyakran ketten is tartózkodnak. „A hálószobai helyzetet súlyosbítja, hogy a természetes szellőztetés a téli hidegben problémát jelenthet” – tette hozzá az ügyvezető igazgató.

Az épületek felújítása egészségjavító lehet

Az épületek felújítással történő fejlesztése jótékony hatást gyakorolhat az egészségünkre és a jóllétünkre. „Ha minden évben az európai otthonok csupán 2 százalékát felújítanák az egészségi szempontok figyelembevételével, 2050-ig a felére csökkenne a nyirkos és egészségtelen otthonban élő európai lakosok száma” – magyarázta Őz Beáta. A felújítás, a kellő mennyiségű természetes fényforrások kialakítása és a szellőztetés a legfontosabb lépések, de további megelőző intézkedéssel javíthatjuk a beltéri klímát.

Ha a szobákat rendeltetésszerűen használjuk, nem teregetünk zárt helyiségben, kitisztítjuk a kárpitokat, textíliákat és időnként lecseréljük a matracot, párnát, takarót, ill. kerüljük az ártalmas vegyszerek beltéri használatát, máris sokat tettünk egészségünk érdekében

– osztotta meg a felmérés tanúságait az ügyvezető igazgató.