Már van elég gáz a télre

Telnek a Magyar Földgáztároló Zrt. (MFGT) létesítményei, de van még hely, a társaság épp hétfőn hirdetett újabb aukciót. Tárolói jelenleg Pusztaedericsen, Kardoskúton, Hajdúszoboszlón és Zsanán működnek,

együttes kapacitásuk 4,43 milliárd köbméter, és már a hatvanegy százalékuk ki van használva. Ebbe beleértendő az a mennyiség is, amelyet – az előző évek gyakorlatának megfelelően – a Gazprom a sajátjaként tárol Magyarországon, hogy a megugró téli kereslet idején a felhasználókat földrajzilag közelebbről szolgálhassa ki.

A Gazprom magyarországi gáztárolásáról Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is egyeztetett Alekszej Millerrel, a Gazprom vezérigazgatójával még szeptember 17-én, az orosz társaság közleménye szerint. Ám az akkori fő hír nem ez, hanem az volt, hogy megállapodtak 4,3 milliárd köbméter orosz gáz jövő évi importjáról. Ez a mennyiség jócskán elmarad a múlt évi hétmilliárd köbmétertől, viszont a lakosság ellátására épp elég, és még marad is:

2016-ban a hazai háztartások az egyetemes szolgáltatásban 3,45 milliárd köbméter gázt vételeztek, az egyetemes szolgáltatás pedig összesen 3,87 milliárdot.

A 4,3 milliárd köbméter ahhoz is megfelel, hogy jó legyen a magyar fél pozíciója, amikor az érintett vállalatok a 2019-es behozatal kereskedelmi megállapodásáról tárgyalnak. (Ha ugyanis az eladó nagyobb mennyiségben gondolkodik, a vevő jobb feltételeket kérhet.)

A miniszter így már a 2020-as megállapodást nevezte a következő feladatnak a magyar ipar és a magyar lakosság gázellátása érdekében. Közölte is október 3-án, Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott egyeztetése után, hogy évi több mint négymilliárd köbméterről egyeztek meg 2020-tól. A hírből nem derült ki, hogy ez hány évet jelent, és az sem, hogy mennyivel többet a négymilliárd köbméternél. Ha ugyanis ismét a 2019-es 4,3 milliárd köbméterről van szó, abból megint nem marad sok a magyar iparnak a lakossági-egyetemes igények kielégítése után. (Igaz, érkezik orosz gáz a magyar versenypiacra egy másik hosszú távú szerződés alapján, mégpedig a közvetve a Gazprom tulajdonában lévő Centrex Zrt.-n keresztül.)

Mindazonáltal jobb lehet „nyitva hagyni” a mennyiséget, és nem csak az említett tárgyalási pozíciók miatt. A hazai gázellátás biztonságát ugyanis a stabil orosz forrás mellett az egy szállítónak való egyoldalú kitettség oldása is szolgálja.

E téren Magyarország nagyban alapoz az adriai cseppfolyósgáz- (LNG) kikötőbe és a Fekete-tenger felől érkező szénhidrogénre. Arról, hogy az utóbbit szolgáló magyar–román vezetékprojekt jól halad, épp hétfőn nyilatkozott Kaderják Péter energetikáért felelős államtitkár. Alapozna Magyarország a Szlovákián át várható gázra is, de egyelőre hiába, a hónap elején túl alacsony volt az érdeklődés a HUSKAT- (Hungary, Slovakia, Austria) projekt kapcsán a magyar–szlovák vezetéki összeköttetés használatára kiírt aukción. Azóta persze már folyik a második igényfelmérés.

A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható