BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

SZIT-papírokat vehetnek az ingatlanalapok

Egy rendeletmódosítás után tegnaptól új vevők jelenhetnek meg a SZIT-részvények piacán: az ingatlanalapok a likvid eszközeiket gyarapíthatják a Graphisoft Park, a BIF és a később tőzsdére érkező ingatlan­cégek papírjaival.

Fontos kormányrendelet-módosítás jelent meg a Magyar Közlönyben, amely szerint az ingatlanalapok mostantól a likvid eszközeik közé a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (SZIT) részvényeiből is vásárolhatnak. Ezzel az ingatlanalapok működését szabályozó előírást szabályozták. A 2008-as gazdasági válság óta a nyilvánosan működő ingatlanalapoknak előírás, hogy a vagyonuk minimum 15 százalékát kötelesek likvid eszközökben tartani, hogy nagyobb visszaváltási igény esetén a kifizetéseket könnyen tudják teljesíteni.

A Magyarországon működő 17 ingatlanalap a megkötést eltérő mértékben teljesíti, olyanra is van példa, ahol a vagyon mintegy fele könnyen értékesíthető eszközökben – rövid lejáratú diszkontkincstárjegyekben és bankbetétekben – van, ám ezek átlagos éves hozama gyakorlatilag nulla.

Az ingatlanok bérbeadásán 7-8 százalékos hozamot realizál az alap, a teljes hozam azonban így mindössze 3-3,5 százalékosra csökken.

BIF ingatlanok
Fotó: Kallus György / VG

A rendeletmódosítás után a likvid eszközök köre az ingatlanalapok esetében SZIT-cégek részvényeivel is bővíthető. Ebbe a kategóriába tartozik a Graphisoft Park, és az év végéig SZIT-té válik a Budapesti Ingatlan (BIF) Nyrt. is, amely szabályozott ingatlanbefektetési előtársaságként működik, de már a SZIT-ekre jellemző kedvező adózási feltételek érvényesek a cégre. Korábbi bejelentések szerint a SZIT-státusz felé tart a Finext, a BILK és a WestEndet üzemeltető társaság is.

A Budapesti Ingatlan (BIF) Nyrt. vezérigazgatója, Sajgál Gábor a törvény módosítása után arra számít, hogy az idén jelentős mennyiségű friss tőkével gyarapodó hazai ingatlanalapok a következő időszakban megvizsgálják a SZIT-részvények vásárlását. A BIF nyitott a tárgyalásokra, ezen belül a tőzsdén kívüli értékesítésre is, amelyhez a társaság sajátrészvény-állománya kellő mennyiségben áll rendelkezésre. A Világgazdaság kérdésére, hogy mekkora éves hozammal (osztalék- és részvényárfolyam-összesítéssel) válhat vonzóvá egy SZIT-társaság részvénye egy ingatlanalapnak, Sajgál azt válaszolta, az alapok által jelenleg elérhető éves 3-3,5 százalékos átlaghaszon a SZIT-részvényekkel érdemben javítható.

Egyelőre nem tudni, hogy élnek-e az újonnan megnyílt lehetőséggel az ingatlanalap-kezelők.

A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) adatai szerint idén az első tíz hónapban 311 milliárd forint friss pénz érkezett az ingatlanalapokba, összesített vagyonuk 1413 milliárd forintra hízott a múlt hónap végéig. Ellenérvként hozható fel, hogy a hazai SZIT-részvények forgalma rendkívül alacsony a tőzsdén, és kérdés, hogy ezt a likviditási kockázatot a nyilvános ingatlanalapok hogyan tudnák menedzselni.

A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.