Oroszország lett a világ második legnagyobb fegyvergyártója

A svéd parlament által 1966-ban alapított intézet szerint Oroszország megelőzte Nagy-Britanniát, amely 2002 óta tartotta magát a második helyen, de továbbra is vezeti a fegyvergyártó országok rangsorát Nyugat-Európában.

A SIPRI beszámolója szerint

a 100 legnagyobb fegyvergyártó cég összesen 398,2 milliárd dollár (mintegy 113 ezer milliárd forint) értékben adott el fegyvereket és védelmi szolgáltatásokat ügyfeleinek tavaly,

ami 2,5 százalékos növekedést jelent 2016-hoz mérten. Ebből orosz fegyverkezési vállalatok 9,5 százalékkal, vagyis 37,7 milliárd dollárral részesedtek, ami 2016-hoz képest 8,5 százalékos növekedést jelent.

A jelentés a belföldi és a külföldi fegyvereladásokat egyaránt tartalmazza, ugyanakkor nem foglalja magában – a megbízhatatlan statisztikákra tekintettel – a kínai vállalatokat.

Siemon Wezeman, a SIPRI vezető kutatója szerint az orosz fegyvergyártók 2011 óta jelentős növekedési pályán vannak.

Ez összhangban van Oroszország megnövekedett védelmi kiadásaival, hogy korszerűsíteni tudja fegyveres erőit

– mondta.

A SIPRI jelentések történetében először került be az egyebek mellett korszerű légvédelmi eszközöket gyártó moszkvai székhelyű Almaz-Antej vállalat a világ tíz vezető fegyvergyártó cégét felsoroló listára. Az Sz-400-as légvédelmi rendszereket is gyártó cég tavaly 8,6 milliárd dollár értékben adott el fegyvereket.

Összességében azonban

továbbra is az Egyesült Államok uralja a rangsort 42 céggel, amelyek a fegyvereladások 57 százalékát bonyolították le tavaly 226 milliárd dollár értékben. Köztük van a világ legnagyobb fegyvergyártó cége, a Lockheed Martin.

A világviszonylatban harmadik helyre szorult Nagy-Britannia 35,7 milliárd dollár értékű fegyvereladással továbbra is vezet Nyugat-Európában, amely összesítve 95 milliárd dollár értékben adott el haditechnikát 2017-ben.

Jelentős fejleményként értékeli a jelentés azt, hogy a török fegyvergyártó vállalatok 2016-hoz képest 24 százalékkal növelni tudták az eladásokat.

A SIPRI másik kutatója, Pieter Wezeman szerint ez Törökország azon ambíciójára vezethető vissza, hogy fejlessze fegyveriparát, így téve eleget növekvő saját keresletének és csökkentse függőségét a külföldi beszállítóktól.