Már rég nem kell feltétlenül Prágába menni az igazán jó főzetért
Néhány héttel ezelőtt, december 7-én nyitott a Rákóczi úton a Hetedik Lépcső cseh sörszaküzlet és kézművessörbár. Ez a budapesti sörpiac erejét mutatja, ugyanis két rendkívül nagy forgalmú hely, a Neked csak Dezső és a Hrabal között nyílt meg, ráadásul nem messze több olyan kocsma is van, ahol jó cseh söröket mérnek. A hely profilja tökéletesen igazodik a mai, sörforradalomnak nevezett trendhez, ugyanis a hagyományos cseh sörmárkák mellett cseh kézműves termékeket csapolnak, és meg is kérik az árukat (900 forint egy korsó négydecis ital).
A hazai sörpiac két irányba indult el. Részben a magas minőségű exkluzív, a specialitások garmadáját mutató kézműves termékek felé, illetve az átlagosnál alacsonyabb alkoholtartalmú, ízében, minőségében prémium cseh termékek irányába.
Fotó: Shutterstock
Ezekből a kisebb alkoholtartalom miatt átlagosan 20 százalékkal többet isznak, mint egy 5-5,5 százalékos hazaiból vagy németből, illetve kézműves termékből. A cseh sörök jellemzően nem drágák, még úgy sem, hogy importnak számítanak a magyar piacon, bár a hazai ipari előállításúaknál magasabb az áruk.
A kézműves termékek terjedése megnyitotta a magyar sörpiacot a magas jövedelmű harmincas, negyvenes korosztály felé is, vagyis trendi lett sört fogyasztani.
Ugyanakkor némileg zavaros, hogy a piac miért nem mozdult a magyar specialitások vagy a német márkák irányába. Holott az itthoni gyártók is érzékelték az új szeleket a piacon, és több specialitást vezettek be (IPA, APA, dupla komlós főzet), és a bajor gyártóknál is egyre több az úgynevezett kézműves termék. Vagyis nem indokolta semmi, hogy itthon a kézműves mellett a cseh irányt válasszák a vendéglősök.
A titok nyitja a rendszerváltás időszakára vagy az elé vezethető vissza. A nyolcvanas évek legvégén és a kilencvenes évek legelején erőteljes Prága-járó szubkultúra alakult ki itthon az akkori egyetemisták között, akik a sör- és a kocsmakultúra magasabb szintjét „itták magukba”. Az utánuk következő, magasan képzett mai harmincasok ebbe a közegbe nőttek bele, és ez a generáció özönli el most Prágát és a cseh kisvárosokat október 23-án vagy a hosszú hétvégéken, és cseh sört természetesen itthon is szívesen fogyaszt. Ez az a közeg, amelyre a hazai vendéglátósok építenek a cseh kínálattal.
A titok másik nyitja elsősorban financiális. A cseh sörök nagykereskedelmi ára alacsonyabb a német vagy angol márkákénál, vagyis aki minőséget szeretne kínálni, annak kézenfekvő választás a cseh import.
A kisebb alkoholtartalom miatt alacsonyabb rajta a jövedéki adó is, vagyis összességében kedvezőbb rajta az árrés, mint a német vagy angol márkákon.
Az új trend, vagyis a cseh sörök egyúttal megalapozták a hazai kézműves termékek honi beágyazottságát is. Az úgynevezett sörértés legalább olyan felkapott lett, mint a borokhoz való viszony a harmincas korosztálynál.
Az újonnan nyílt Hetedik Lépcső a piaci folyamatokat gyúrta össze, és megpróbálja megteremteni a cseh sörújhullámot, vagyis a cseh kézműves termékeket (helyben fogyasztásra) azzal, hogy autentikus márkákat is kínál elvitelre. Igazi sörértőmágnesként működik.
A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.