Erőműgépész-életpályamodellt indít a BERT

Összeköti körzeteit a BERT fő hővásárlója, a Főtáv. Lesz ebből haszna a BERT-nek is?

A Főtáv a több évtizede hangoztatott elképzelése megvalósításán, a budapesti hőkörzetek összekapcsolásán dolgozik. Ezek hagyományosan a lakótelepeket ellátó szigetek, közülük a három legnagyobbat főként a BERT látja el hővel, amivel a Főtáv által értékesített összes hőnek mintegy 60 százalékát adja.

Nagyon jó iránynak tartom, hogy a partnerünk olyan területeken fejleszt, amelyeken majd újabb fogyasztókat kapcsolhat a hálózatára. Környezetvédelmi megfontolásból is előnyös, hogy a Főtáv Kéménymentes belváros programja révén javulhat a belső kerületek levegőjének a minősége. Ehhez mi is hozzájárulunk, hiszen azáltal, hogy a hő mellett villamos energiát is előállítunk, a termelésünk a hagyományosnál sokkal hatékonyabb, így kisebb szén-dioxid-kibocsátással jár.

Bővül már a BERT hőpiaca?

Nehéz összehasonlítani a fűtési időszakokat, mert a hőeladás függ az időjárástól, és változnak a fogyasztói szokások is. Korábban évi másfél-két százalékkal esett a hőeladás, főleg az épületszigetelések következtében. E csökkenés az utóbbi években – úgy gondolom – megállt, talán kis bővülés is elindult. A bővülés már egyértelmű a budai Várat, a Gazdagrétet és Ferencvárost is ellátó kelenföldi hőkörzetben, ahol a Telekom új székházát is átadták. A Főtávval kidolgoztunk egy speciális árkedvezményt is további új fogyasztók megnyerésére, a kedvezmény vonatkozik az éves kapacitás- és a hődíjra is. A vevőkör növelése a meglévő fogyasztóinknak is érdekük, hiszen így többfelé oszlanak el az infrastruktúra fenntartásával kapcsolatos költségek.

A BERT csak a Főtávon keresztül ad el hőt?

Egyetlen kivétel az Újpesti Hőerőmű szomszédságában lévő Sanofi gőzellátása, ezt a kapcsolatot műszaki okokból célszerű a továbbiakban is ugyanígy fenntartani.

A jórészt hatósági áron értékesítő BERT gazdálkodásába belefér, hogy még árkedvezményt is adjon?

A tulajdonos határozott szándéka a távhővel ellátott fogyasztók számának növelése. Az árkedvezményünk olyan beruházás, amelynek nagyon hosszú távon lesz meg a hatása. Az energiahivatal (MEKH) a tarifáinkat a tényleges gázköltségünk és a hatásfokunk alapján állapítja meg, vagyis a kedvezményt nem a marginból adjuk, az a BERT beruházása a jövőbe.

Nem várja el a hivatal, hogy a lehető legolcsóbb gázt vásárolják meg?

Régebben a hivatal a hozzá benyújtott vásárlási szerződést vizsgálta, de másoknál vitákhoz vezetett, hogy az abban lévő árnál el lehetett volna-e érni alacsonyabbat. Azóta elvágta a gordiuszi csomót: előre közli, hogy milyen költségszerkezetet fogad el. Ezzel kicsit a piacot is irányítja, hiszen lefelé szorítja a lécet, amely alá be kell férnünk. A gázt egyébként a szabadpiacon vesszük, és ott adjuk el az áramot is, vagyis a szabályozott körülmények csak a hőértékesítésre vonatkoznak. Az elismert költségeinkből a felhasznált gáz és áram 80-85 százalékot tesz ki.

Mennyi gázt használ a BERT, és jellemzően honnan vásárolja?

Az évente szükséges mintegy 360-380 millió köbmétert több csomagban szerezzük be, a szükségleteink és a piaci lehetőségek szerint, ez a legkedvezőbb.

Tavaly drága volt az áram. Ki tudta használni a BERT?

Ahhoz, hogy az alapvetően volatilis piacon hosszú távra is biztonságban legyünk, előre kell gondolkodnunk, ezért egy-két évre lekötjük a termelésünket. Igaz, hogy így nem tudjuk feltétlenül kihasználni az árcsúcsokat, de a nagy áreséseknek sem tesszük ki magunkat. Tavaly egyébként főként a szén-dioxid-kvóták magas ára rántotta fel az áramárakat. Abban, hogy mára versenyképes az árszerkezetünk, nagy szerepe van a 2017-ben végrehajtott nagymértékű költségcsökkentésnek is.

Ez mit takart? Elbocsátást is?

Igen, majdnem 20 százalékos létszámcsökkentést, ide értve a nyugdíjazásokat is.

Fontosabb intézkedés volt azonban a teljes vállalati szerkezet optimalizálása, továbbá a karbantartás és az anyagbeszerzés felülvizsgálata.

A BERT kényszerül versenyre a Főtávnál?

A Főtáv mindig jövő időben beszél a hőkörzetei összekapcsolásáról. Észak-Pesten viszont a BERT hathatós együttműködésével már valóban létrejött egy négy független termelőből álló körzet öt hőkörzet összekapcsolásával, sőt ezek között a Főtávnak saját termelése is van. Ehhez a körzethez az újpesti, a káposztásmegyeri, a korábbi angyalföldi és a Révész utcai, valamint az újpalotai hőkörzet tartozik. Mivel a Főtáv nyáron egyértelműen a Rákospalotán működő Fővárosi Hulladékhasznosító Művet részesíti előnyben, az Újpesti Erőmű ekkor leáll, ilyenkor végezzük a karbantartást.

A Főtáv újabb erőművet is létesítene.

Igen, egy körülbelül 20 megawattos biomasszakazánnak keresi a helyét. Ez persze nem nagy kapacitás ahhoz képest, hogy a főváros hőigénye az ezer megawattot is meghaladja a téli csúcsigény idején. Ám ezen a téren is szívesen együttműködünk a Főtávval. Mivel a biomassza szállításigényes, a hasznosítása során pedig por kerül a levegőbe, szerintünk nem lenne célszerű egy ilyen létesítményt Budapest valamely belső részébe telepíteni. Ezért felajánlottuk a Főtávnak helyszínként a Kispesti Erőmű telephelyét, amely az elhelyezkedése, az infrastruktúrája, valamint a közúti és vasúti megközelíthetősége szempontjából is megfelel egy biomassza-erőműnek.

Mivel jár a BERT és más hazai piaci szerep­lők számára az energiapiac regionali­zálódása?

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) tavaly elindította az energiastratégia felülvizsgálatát, zajlanak a műhelymunkák és az iparági egyeztetések. A külső piacokhoz való kapcsolódásunk egyik markáns jele az áramimport magas aránya, ami arra figyelmeztet, hogy az energiastratégiának túl kell lépnie az országos szinten. A BERT-nél ezért elkezdtük összegyűjteni a V4-es országok energiapiacának adatait például az áramtermelésükről, tervezett erőmű-beruházásaikról vagy -leállításaikról, továbbá együttműködéseikről és energiapiacaik egymásra hatásáról.

Mivel a felsorolt tényezők mind nagyban befolyásolják a jövőbeni hazai áramárakat, a kapacitáselemzést is tartalmazó tanulmányunkat át szeretnénk majd adni az ITM illetékeseinek, hogy segíthessük a munkájukat. Közben folyik az európai rendszerirányítók által létrehozott egységes műszaki szabályok, azaz a grid-kódok implementálása, e folyamat lezárulása forradalmi változásokat hoz a földrész árampiacán. A sztenderdizálás révén például sokkal könnyebb lesz kielégíteni a szomszédos országok tartalékkapacitás-igényét. A változás persze azon országoknak hoz elsősorban piacbővülést, amelyek gyorsabban lépnek. Az új grid-kódokkal kapcsolatos feladatok nemcsak a rendszerirányítóknál, hanem minden érintett társaságnál, a hatóságnál és a jogszabályalkotóknál is jelentkeznek.

Hogyan zárta 2018-at a társaság?

Bevételünknek mintegy kétharmada az árameladásból, a többi a hőeladásból származik. Még tart a zárás, de várhatóan alapvetően hozzuk a tervszámokat. Talán kicsit föléjük is megyünk, hiszen a karbantartást alacsonyabb költséggel oldottuk meg, és az áramárak is kedveztek. Segített az említett, 2017-es költségcsökkentés is, mert forrásaink szabadultak fel. Így tavaly hárommilliárd forintból megvalósítottuk két erőművünk nagyjavítását, és kisebb kapacitásbővítést is végeztünk, az idén pedig 1,5 milliárdból újítjuk fel a Kelenföldi Erőmű legrégebbi hőhasznosító kazánját.

Mikor jár le a főberendezések üzemideje?

A gázturbinák 25 évre épültek, és 2000 táján helyeztük őket üzembe, de a rajtuk végzett karbantartásnak és korszerűsítésnek köszönhetően véleményünk szerint jelentősen kitolható az élettartamuk. Ugyanakkor ötven év fölé nőtt az e berendezésekkel dolgozók átlagéletkora is, vagyis nagyarányú nyugdíjazások közelednek. Ezért átvilágítottuk új dolgozókért a piacot, de mivel azt láttuk, hogy nincs honnan felvennünk sem erőművi, sem kazángépészt, úgy döntöttünk, hogy magunk indítunk képzést. A BERTed programban erőművigépész-életpályamodellre érettségivel és lehetőleg három műszakos gyakorlattal rendelkező fiatalokat keresünk, akik a teljes, egyéves képzés alatt egy sztenderd OKJ-s, majd egy belső, vállalati gyakorlaton vesznek részt. Az utóbbi során a fűtési idényben már beállnak a váltásokba, a tanfolyam után pedig – várhatóan jövő áprilistól – önállóan is végezhetnek munkát.

A teljes interjú a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható