Hasított az ipar szeptemberben

Az ipari termelés volumene 11,1 százalékkal haladta meg 2019 szeptemberében az egy évvel korábbit. Munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 9,0 százalékkal emelkedett. Az első becslésben közölt szeptemberi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatójából.

Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 3,1 százalékkal emelkedett.

Az ipari export volumene 16 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A feldolgozóipari exportértékesítés 36 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 29, a 18 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 26 százalékkal emelkedett.

Az ipar belföldi értékesítése 7,0, ezen belül a feldolgozóiparé 10,2 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest.

Az iparon belül a döntő súlyt (96 százalék) képviselő feldolgozóipar termelése 11,7, míg a csekély súlyú bányászaté 9,0 százalékkal emelkedett. Az energiaipar kibocsátása (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 4,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 29 százalékát képviselő járműgyártásban jelentősen gyorsult a növekedés üteme, szeptemberben a kibocsátás 22 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi viszonylag alacsony termelési szintet.

A közúti gépjármű gyártásának volumene 32, míg a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 13,0 százalékkal emelkedett.

A feldolgozóipari termelés mintegy 14 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása az alágak közül a legnagyobb mértékben, 26 százalékkal bővült. A két legjelentősebb alágazat közül az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 50, a híradástechnikai berendezés gyártása 27 százalékkal nőtt.

A feldolgozóipari termelésből 11 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 10 százalékkal emelkedett

az előző év azonos hónapjához viszonyítva, mindkét értékesítési irányban bővültek az eladások. Az alágazatok közül a legnagyobb súlyt (25 százalék) képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 12,3 százalékkal nőtt, míg a második legjelentősebb italgyártás 5,8 százalékkal emelkedett. Csak egy alágazatban, a csekély súlyú dohánygyártásban esett vissza a termelés (9,0 százalékkal).

A két közepes súlyú alág teljesítménye eltérően alakult: a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 4,0 százalékkal emelkedett, ugyanakkor a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 1,4 százalékkal csökkent.

Az előző havi csökkenést követően a gép, gépi berendezés gyártása 5,3 százalékkal nőtt, főként a legnagyobb szakágazati súlyú motor-, turbinagyártás (kivéve: légi-, közútijármű-motor) számottevő bővülése folytán.

Gyorsult a növekedés üteme két kisebb súlyú alágban is:

a villamos berendezés gyártása 17,6, míg az egyéb feldolgozóipar 10,6 százalékkal bővült.

A legnagyobb mértékben, 9,8 százalékkal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás esett vissza az export kedvezőtlen alakulása miatt.

Az ipari termelés minden régióban nőtt az előző év azonos hónapjához képest. A legnagyobb mértékben, 25 százalékkal Nyugat-Dunántúlon, a többiben 0,9 és 15,7 százalék között emelkedett a volumen.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 25 százalékkal nagyobb volt a 2018. szeptemberinél. Az új belföldi rendelések 8, az új exportrendelések 28 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány szeptember végén 6,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

2019. január–szeptemberben az előző év azonos időszakához képest az ipari termelés 6,3 százalékkal emelkedett. Az összes értékesítés 64 százalékát adó külpiaci eladások volumene 7,3, a 36 százalékot képviselő hazai értékesítésé 6,5 százalékkal bővült.

Magyarország minden régiójában nőtt a termelés, a legnagyobb mértékben Nyugat-Dunántúlon (9,4 százalék), a legkevésbé Észak-Magyarországon (0,4 százalék).