Az európai ipar digitalizációja egyenlőtlenül halad előre

Az ipar digitális átalakulása, avagy a digitalizáció többől áll, mint pusztán új információtechnológiai berendezések és rendszerek beszerzése. Maga után vonja – az új technológiák által kínált lehetőségeket kihasználva – az üzleti folyamat minden aspektusának újragondolását is. Az uniós iparágak digitalizációja néhány éve halad ugyan előre, de az egyes országok, régiók és ágazatok eltérő ütemben fejlődnek ezen a téren.

A nagyvállalatok és kis- és középvállalkozások (kkv-k) között is nagy különbségek mutatkoznak.

„Európai vállalataink számára létfontosságú, hogy a globális szintű versenyképesség megőrzése érdekében elinduljanak a digitális átalakulás útján. Becslések szerint a digitalizáció évente több mint 110 milliárd euró többletbevételt jelent majd az Unió számára – nyilatkozta Iliana Ivanova, a tájékoztatóért felelős számvevőszéki tag. – A haladás azonban mindeddig egyenlőtlen volt a különböző tagállamokban. Az összes érintett fél – az Unió, a kormányok és a vállalkozások – folyamatos szerepvállalása nélkül a DEI kezdeményezés nem juthat sikerre.”

A DEI kezdeményezés célja az Unió versenyképességének megerősítése a digitális technológiák terén és annak biztosítása, hogy minden európai vállalkozás – ágazattól, székhelytől és mérettől függetlenül – élvezhesse a digitális innováció által nyújtott előnyöket. A kezdeményezés összesen közel 50 milliárd euró köz- és magánberuházás mozgósítását célozta meg az elindítását követő 5 évben.

A számvevők négy tagállamot kerestek fel (Németország, Magyarország, Lengyelország és Portugália), hogy első kézből szerezzenek bizonyítékot az eddig elért gyakorlati eredményekről.

A Bizottság megalapozott, a tagállamok által is támogatott stratégiát alkalmazott a digitalizáció ösztönzéséhez, abból azonban hiányoztak az elérni kívánt végeredményekre vonatkozó információk. Németország és Portugália rendelkezik stratégiával, Magyarország és Lengyelország azonban 2019-ig nem dolgozott ki átfogó nemzeti digitalizációs stratégiát. Míg a Bizottság számos tevékenység révén igyekezett támogatni a tagállamokat, a nemzeti hatóságok általában arról számoltak be, hogy e tevékenységek csekély hatást gyakoroltak nemzeti digitalizációs stratégiáik kidolgozására és végrehajtására. A számvevők megjegyzik, hogy az uniós ipar digitális átállását támogató keret létrehozásának és fenntartásának teljes költsége nem ismert. Ami az uniós forrásokat illeti, a DEI kezdeményezést a Horizont 2020 keretprogram támogatta, de emellett az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) az ellenőrzés során áttekintett programjainak is voltak annak végrehajtását potenciálisan támogató intézkedései. A Bizottság azonban nem ösztönözte arra a tagállamokat, hogy különítsenek el ERFA-forrásokat a kezdeményezésre.

A DEI kezdeményezés egyik legfontosabb elemét a digitális innovációs központok létrehozása és működtetése képezi,

amelyek feladata, hogy technológiai és hálózatépítési tanácsadást biztosítanak a helyi vállalkozásoknak. A felkeresett tagállamok – Németország kivételével – nem dolgozták ki teljes mértékben a digitális innovációs központok koncepcióját. A számvevők feltártak például olyan eseteket, amikor az ilyen központok tevékenységére rendelkezésre álló csekély összegű köz- és magánberuházást összehangolás nélkül használták fel; emellett rámutattak, hogy a Bizottság – a Horizont 2020 keretprogramból finanszírozott fellépések kivételével – nem követi nyomon kifejezetten uniós szinten a központok tevékenységeit.

A digitális innovációs központok az ERFA keretében is részesülhetnek támogatásban, erre azonban csak ritkán került sor.

A digitalizáció előfeltétele a széles sávú összekapcsoltság megfelelő szintje. Amint egy 2018. évi ellenőrzési jelentésünkben is kiemeltük, valószínűleg nem minden tagállam fogja teljesíteni a szélessávra vonatkozó, 2020-ra kitűzött uniós célokat, és a 2025-ös célok elérése még nagyobb nehézségekbe fog ütközni. Emellett a gyors széles sávú hálózatok elterjedtsége nagy eltéréseket mutat a vállalkozások méretének függvényében (2019-ben például a kkv-k mindössze 46 százaléka rendelkezett gyors széles sávú internetcsatlakozással), ami elkerülhetetlenül gátolja a digitális ipari forradalom kibontakozását az Unióban.

A számvevők több ajánlást is megfogalmaztak, ezek figyelembe veszik a 2021 és 2027 közötti időszakra javasolt új Digitális Európa programot is, amelyről még jelenleg folynak a tárgyalások. A Bizottság számára megfogalmazott ajánlások a következők:

• nyújtson segítséget a tagállamoknak finanszírozási hiányuk azonosításához, és hívja fel a figyelmüket a rendelkezésre álló uniós finanszírozásra;

• tökéletesítse a DEI kezdeményezés nyomon követését megfelelő eredménymutatók meghatározásával és a kiadások követésével;

• határozza meg, hangolja össze és fogadja el az európai digitális innovációs központok minden európai régiót felölelő hálózatának keretrendszerét;

• tegyen további intézkedéseket a megfelelő szintű széles sávú hálózati összekapcsoltság elérésének támogatására.