Pluszképességeket hozott ki a karantén

A humán tőke és az oktatás egyre kevésbé támogatja a versenyképesség javulását, elsősorban azért, mert túl kevés a terület támogatása – mondta a Világgazdaságnak Sass Magdolna, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Közgazdaság- és Regionális Tudományi Központ (KRTK) Világgazdasági Intézetének igazgatója. A válság előtt fokozatosan nőtt a magyar multinacionális vállalatok – például az OTP, a Mol a Richter vagy a Videoton – hozzáadott értéke, de a folyamat lassú, és a béremelések sem követik szorosan.

A hazai multik lehetnek a növekedés motorjai, és alternatívái a külföldi tulajdonú nagyvállalatoknak.

Sass Magdolna rámutatott: számos aktív befektető, intenzíven exportáló kkv van Magyarországon, ezek azonban bizonyosan nem érik el azt a kritikus méretet, hogy a növekedés hajtóerejévé válhassanak. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője úgy látja, hogy

Magyarország a koronavírus következtében belépett a 21. századba, mert a vállalatai óriási lépést tettek a digitalizáció területén.

Az otthoni munka és a távoktatás miatt a cégek kénytelenek voltak váltani, s ezáltal hatékonyabbá váltak a folyamatok, és a lakosság digitális kompetenciája is jelentősen javult. Ám a szakértő emlékeztetett rá, hogy a hazaihoz hasonló folyamatok zajlottak le más régiós országokban is, tehát a javuló magyarországi kompetenciák nem jelentenek automatikus előrelépést a versenyképességi rangsorokban.

A gazdaságvédelmi akcióterv középpontjában nem a versenyképesség áll, de a terv egyes intézkedései hosszú távon is támogatják a gazdaságot – mutatott rá Virovácz Péter. A megkezdett infrastruktúra-fejlesztések például – amellett, hogy munkahelyeket létesítenek – a későbbi években is erősítik Magyarország versenyképességét. A Modern városok program és a Magyar falu program kiemelt figyelmet kap a válságkezelésben, az utóbbira a jövő évi költségvetés szerint 192 milliárd forintot lehet fordítani az idei 90 milliárd forint után. Az elemző aláhúzta: a gazdaságzöldítő intézkedések a beruházási szektor támogatása mellett az energiahatékonyság területén is előrelépésnek számítanak. Sass Magdolna szerint jelenleg

leginkább az hátráltatja a versenyképesség fejlődését, hogy a gazdaság erősen ki van téve a globális értékláncoknak, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet országai közül Magyarország integrálódott leginkább a globális értékláncokba, és emiatt sebezhetőbb.

Az integráció módja sem szerencsés, Magyarország a termelésre és az összeszerelésre szakosodott, ezek hozzáadott értéke pedig alacsony. Az MTA igazgatója szerint az utóbbi években ugyan a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek irányába mozdult el a gazdaság, de még mindig az összeszerelés és a termelés dominál. A nemzetközi piacokon versenyképes magyar vállalatok a kis méretük és számuk miatt nem képesek ellensúlyozni az értékláncok miatti függőséget, nem tudnak alternatív növekedési motorrá válni. Sass Magdolna rávilágított: a globális folyamatoktól való függést a magyar multikra épülő értékláncokkal lehetne mérsékelni.