A műanyagipar lett a járvány egyik nagy nyertese

Vuhantól New Yorkig hirtelen mindenhol megugrott az igény az arcvédőkre, kesztyűkre, ételdobozokra és az online vásárláskor használt légpárnás borítékokra. Ezek nagy része nem újrahasznosítható műanyag. Van azonban más következménye is a járványnak:

kiélezte az árversenyt az újrahasznosított és az olajipar által gyártott új műanyagok között – az utóbbi előnyére.

Ebben a harcban az újrahasznosító vállalatok és a hulladékgazdálkodási lánc egésze veszít, így pedig a műanyaghulladék-hegyek hamarosan az égig érhetnek.

A gazdasági válság erősen visszavetette a globális olajkeresletet, csökkentette az energiahordozó világpiaci árát, s ezzel együtt alacsonyabb lett a belőle készített műanyag gyártási költsége is. Újrahasznosított műanyagot leggyakrabban PET-palackokhoz használnak, amelyeknek az előállítása az Independent Commodity Intelligence Services piaci elemzői szerint a járvány kezdete óta 83-93 százalékkal lett drágább, mint az új műanyagból készülőké. A Reuters felmérése azt mutatja, hogy az újrahasznosítók forgalma Európában több mint 20 százalékkal, Ázsia egyes részein 50, az Egyesült Államokban 60 százalékkal csökkent a koronavírus-­járvány miatti korlátozások óta.

Ugyanakkor az olaj- és gázipari vállalatok az elkövetkező öt évben mintegy 400 milliárd dollárt költenek olyan üzemekre, amelyek „szűz” műanyaghoz állítanak elő nyersanyagot – derül ki a Carbon Tracker friss tanulmányából. Az olajipar arra számít, hogy az új műanyagokra a növekvő igény az olaj iránti keresletet is magával húzza. Számításaik szerint a műanyagalapú fogyasztási cikkek eladásai jelentősen emelkedni fognak, főként az ázsiai középosztály rohamos gyarapodásának köszönhe­tően. Az Exxon előrejelzése szerint a petrolkémiai termékek eladása világviszonylatban évi 4 százalék feletti ütemben nő a következő évtizedekben.

Ennek megfelelően a következő öt évben a világon további 176 új petrolkémiai üzemet terveznek, amelyek csaknem 80 százaléka Ázsiában épül majd

– állítja az energetikai tanácsadó cég, a Wood Mackenzie.

A Reuters által megkérdezett tizenkét legnagyobb olajvállalat a Szövetség a Műanyaghulladék Megszüntetésére nevű szervezeten keresztül támogatja az újrahasznosítást. Azonban a szövetség és a megkérdezett vállalatok ilyen irányú kötelezettségvállalásai öt év alatt kevesebb mint 2 milliárd dollárt tettek ki, szemben az említett új műanyag előállítására szánt 400 milliárdos beruházási kerettel. A szövetség 47 tagjának – amelyek többsége a műanyagiparban tevékenykedik – tavalyi éves bevétele csaknem 2500 milliárd dollár volt.

A világ 1950 óta 6,3 milliárd tonna műanyaghulladékot termelt, amelynek 91 százalékát soha nem hasznosították újra – áll a Science folyóirat nemrég megjelent tanulmányában. Ugyanakkor a műanyagok teszik ki a tengeri hulladékok 80 százalékát, gyarapodási ütemük a jelenlegi évi 11 millió tonnáról 2040-re a legkedvezőbb esetben is 29 millió tonnára gyorsul, és ha így lesz, akkor 600 millió tonna műanyag fogja szennyezni a tengereket.