A Mercedes kiáll a belső égésű motor mellett

Legfőképpen az Euro 7-es szabvány műszaki részletei fogják eldönteni, hogy a belső égésű motorok a jövőben engedélyeztethetők lesznek-e, azonban az Euro 7-es norma bevezetése nem jelentheti ezek rejtett ellehetetlenítését vagy tilalmát – közölte a Mercedes-Benz a Világgazdaság megkeresésére.

Lapunk arról érdeklődött a német járműmárkánál, hogy hogyan reagálnak az Euró­pai Unió napirendjén szereplő totális szigorítást javasló emissziós szabályozási tervekre. Szerintük a legutóbb bevezetett Euro 6d szabvány és az e-mobilitás térnyerése már napjainkban is sokat tesz egy nagyon alacsony kibocsátási szint eléréséért. A zéró károsanyag-terhelésű közlekedésre való átállás időigényes, de már most is támogatják a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó jogszabályok, a vevőknek nyújtott támogatások és az infrastrukturális fejlesztések. A stuttgarti központban hozzátették, hogy figyelemmel követik az Euro 7-es egyeztetéseket, amelyek még korai szakaszban járnak.

A légszennyezés visszaszorítása a Mercedes-Benz Ambition 2039 programjának szerves része.

Az Euro 7-nek a levegő megfelelő minőségére vonatkozó elvárásokon kell alapulnia, és olyan céllal kell dönteni róla, hogy a most érvényes szabályozással szemben kiemelkedő környezeti előnyöket tudjon felmutatni

– ismertette álláspontját a vállalat, amely a nyáron jelentette be, hogy a kecskeméti üzemében plug-in hibrid modellek is készülnek (CLA 250 e Coupe, CLA 250 e Shooting Brake, A-osztály).

A Magyar Suzuki lapunknak az Euro 7 témájában kiemelte: a gyártók hatalmas léptékű fejlesztésekbe kezdtek, hogy megfeleljenek a szén-dioxid-kibocsátás csökkenté­sére irányuló, többlépcsős uniós szabályozásnak. Csakhogy ezek az innovációk rendkívüli költségeket rónak az autóipari vállalatokra.

Az Európai Autógyártók Szövetsége szerint nagy a valószínűsége, hogy ennek következtében az új­autó-piaci fizetőképes kereslet nem tud majd lépést tartani az alternatív meghajtású új modellek árával.

A japán márka esztergomi üzemében az idei gyártás több mint 65 százaléka már hibrid gépjármű volt. Ez jókora változás a múlt évhez képest: akkor az összesen valamivel több, mint 185 ezer személygépkocsi – 133,5 ezer Vitara és csaknem 51,5 ezer Sx4 S-Cross – döntően még hagyományos meghajtású konstrukción alapult. Ezek 88 százaléka egyébként exportra ment. Az üzemben 2019 decemberében kezdődött meg a hibrid meghajtású modellek sorozatgyártása.

A Magyar Suzuki január óta hibrid meghajtású gépkocsikat értékesít az uniós piacokon.

A hazai leány az anyavállalatával közösen szorosan nyomon követi az új szabályozásokat. A Suzuki Motor Corporation a Toyotával is együttműködik. Két külföldön gyártott modell bevezetése már biztosan elindul Euró­pában. A plug-in hibrid SUV, az Across forgalmazása november első felében kezdődött, a full hibrid rendszerrel felszerelt Swace pedig várhatóan jövő januárban érkezik meg. A két modellt a Suzukinál most kínált, úgynevezett lágy hibrideknél jóval alacsonyabb üzemanyag-fogyasztás és szén-dioxid-kibocsátás jellemzi.

Az Audi Hungaria Zrt.-nél elmondták, hogy az ­Euro 7 pontos határértékei még nincsenek rögzítve, de egyértelműnek látszik, hogy mélyreható technikai intézkedésekre lesz szükség.

Vállalatunk stratégiájának egyik alappillére az innováció – tették hozzá –, portfóliónkban nemcsak belső égésű, hanem elektromos motorok gyártása is szerepel.

Győrben 2019 óta készülnek mild hibrid járművek, néhány napja pedig a Q3 plug-in hibrid sorozatgyártása is megkezdődött.