A válság előtti kapacitáskihasználtsági szintet tavaly októberre a cégek 55 százaléka érte el, vagy haladta meg, ugyanakkor a vállalatok 40 százaléka 50 százalékpontnál kisebb, 5 százaléka pedig legalább 50 százalékpontos csökkenést szenvedett el a korlátozások bevezetése előtti időszakhoz viszonyítva – közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (GVI) kedden.
A GVI elemezte a koronavírus-járvány gazdasági hatásait a hazai vállalkozások kapacitáskihasználtságára, válságkezelő intézkedéseire, valamint a bérek, és az értékesítési árak alakulására.
Az elemzésben többnyire a 2020. októberi fél éves konjunktúrafelvétel adatait vették figyelembe, az adatfelvétel tavaly október 1-31. között zajlott 3142 hazai vállalkozás megkérdezésével.
A gazdaságkutató elemzésében rámutatott arra, hogy a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedéseket megelőzően, 2020. március 20. előtt a hazai vállalkozások átlagos kapacitáskihasználtsága 81 százalék volt, amely tavasszal 20 százalékponttal, 61 százalékra esett vissza.
A járvány első hullámát követően, a korlátozások lazításának idején az átlagos kapacitáskihasználtság előbb 73 százalékra, majd októberre 75 százalékra nőtt.
A gazdasági ágazatok közül múlt év tavaszán az egyéb szolgáltatások területén mutatkozott a legjelentősebb átlagos kapacitáskihasználtság-csökkenés, 24 százalékpontos, ezt követi a kereskedelem, az ipar, és az építőipar.
Októberben, a koronavírus-járvány második hulláma miatt bevezetett újabb korlátozó intézkedések előtt a vállalkozások jelentős része jobb helyzetben volt kapacitáskihasználtság tekintetében, mint a tavaszi első hullám idején, de még nem érte el a válság előtti szintet – emelte ki a GVI.
Hangsúlyozzák, hogy a cégvezetők közel fele arról számolt be, hogy a járvány hatására csökkent a kereslet, illetve a cég olyan tevékenységet végez, amelyet nem lehet otthoni munkavégzéssel ellátni.
Az elemzés szerint a vállalkozások által alkalmazott válságkezelési stratégiák közül kiemelkedik a kiadások csökkentése, ezt követi a likviditás javítása, a piaci pozíciók stabilizálása, javítása, átalakítása, valamint az üzleti szolidaritás, ami jelzi, hogy a vállalkozások a gyors eredményeket ígérő, tűzoltó-jellegű intézkedéseket lépték meg leggyakrabban.
A leggyakrabban alkalmazott eszköz között volt az egyéb, máshova nem sorolható költségek csökkentése,
a beruházások lassítása, halasztása, a részmunkaidő, vagy a rövidített munkaidő bevezetése, a kormányzati kedvezmények igénybevétele, a rövid távú finanszírozás biztonságának javítása,
például banki hitelek meghosszabbításával, hitelfizetési moratórium kihasználásával, valamint hosszú távú terv készítése, a stratégia módosítása volt – írják a közleményben.
A 2020. évi bérekről októberben a vállalkozások valamivel optimistábban vélekedtek, mint áprilisban, 51 százalék helyett 57 százalék számolt be emelésről. A keresetek csökkentését a vállalkozások 7 százaléka jelezte a tavaszi 11 százalék után, ugyanakkor továbbra is gyakran alkalmazott stratégia a bérek befagyasztása volt – közölte az MKIK- GVI.
Kimutatták, hogy 2020 októberében a válaszadók 5 százaléka vélekedett úgy, hogy csökkenni fognak a belföldi értékesítési árak a következő fél évben, arányuk áprilisban még a 2008-as gazdasági világválság kitörését követő szintet idéző 12 százalék volt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.