A regionális támogatás célja az egyes régiók gazdasági leszakadásának megakadályozása, egyúttal felzárkóztatásuk elősegítése, a támogatásra való jogosultság mértékét pedig az Európai Bizottság által jóváhagyott regionális támogatási térkép tartalmazza.
Márpedig a brüsszeli testület módosította a 2021–2027-es uniós fejlesztési ciklus vonatkozásában jövő évtől alkalmazandó térképet.
A budapesti székhelyű piaci szereplők továbbra sem számíthatnak fejlesztési forrásokra, a fővároson kívül bejegyzett, Pest megyei vállalkozások annál inkább, ez egyben a fő változás. Merthogy a 2014–2020-as programozási időszakban a központi régió nagy részére ugyanúgy nulla százalék vonatkozott, mint Budapestre, 2022 januárjától viszont a Pest megyei nagyvállalatok 50, a középvállalkozások 60, a mikro- és kisvállalkozások pedig 70 százalékos támogatási intenzitással számolhatnak.
A Miniszterelnökséghez tartozó Támogatásokat Vizsgáló Iroda adatai szerint ez azt jelenti, hogy a központi régió piaci szereplői nem lesznek többé hátrányban, sőt, ők a legnagyobb nyertesei a pályázati rendszernek. Négy régióra, Dél-Dunántúlra, Észak-Magyarországra, továbbá Észak- és Dél-Alföldre cégméret szerint már eddig is az 50-60-70 százalékos szabály volt az irányadó. A fejlettebb Közép- és Nyugat-Dunántúlnál viszont a jövő évtől a 30-40-50 százalékos elbírálás lesz a jellemző, ami Közép-Dunántúlon kategóriánként 5-5 százalékpontos növekedést, Nyugat-Dunántúlon ugyanekkora csökkenést tükröz.
Ez egy rendkívül fontos változás, amelynek az előszele már az idén megjelenő pályázatoknál is észlelhető
– reagált a Világgazdaságnak Papadimitropulosz Alex, a Via Credit ügyvezető igazgatója. Rámutatott, hogy míg a 2014–2020-as ciklusban a vállalkozásoknak szóló egyik legfontosabb programból, a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programból (Ginop) teljesen kizárták a Pest megyében működő cégeket, addig a 2021–2027-es Ginop Pluszban már eltörölték ezt a korlátot. Igaz, ebben az évben továbbra sincs (vagy csak bizonyos Pest megyei településeken van) lehetőség regionális támogatást igényelni.
Hasonló dilemmával a keleti országrészben működő vállalkozóknak nem kell szembenézniük, hiszen az Európai Bizottság felmérése szerint továbbra is számottevő felzárkóztatásra van szükség ezekben a régiókban, így marad minden az eddigi gyakorlat szerint.
Ugyanakkor Papadimitropulosz Alex szerint a Székesfehérváron, Veszprémben vagy Esztergomban működő, eddig aktívan pályázó cégek nem fognak örülni, hogy az alaptámogatás 35-ről 30 százalékra csökken a Közép-Dunántúlon. Az pedig, hogy a Győr–Szombathely–Zalaegerszeg-tengellyel jellemezhető Nyugat-Dunántúlon 25-ről 30 százalékra nő a minimális támogatási intenzitás, a Via Credit ügyvezetője szerint azzal magyarázható, hogy Budapest és Közép-Magyarország után a nyugati régiótól voltak a leginkább megvonva a támogatások az előző ciklusban.
A szakértő szerint fontos döntés, különösen Pest megyében, a nagyobb beruházások időzítése: ma, nulla igényelhető forrás mellett, vagy jövőre, akár 70 százalékos támogatással. Hozzátette: nem arról van szó, hogy a cégek pályázzanak-e, ha van rá bármilyen lehetőség – a válasz egyértelműen igen –, hanem arról, hogy ahol most nem érhetők el olyan mértékben a támogatások, mint majd 2022-ben, ott érdemes megfontolni, várjanak-e a jövő év eleji pályázatcunamira.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.