Uniós irányelv védi a megtorlástól a vállalati csalásokat bejelentőket

Az esetleges megtorlással szemben is magas szintű védelmet nyújt majd a visszaélést bejelentőknek az EU Tanácsa által elfogadott új irányelv. A jogszabály értelmében a köz- és magánszervezetekben is ki kell alakítani a biztonságos bejelentési csatornákat a hatóságok felé. Ugyanezt a célt szolgálja a tisztviselők kiképzése a visszaélések bejelentésével kapcsolatos helyzetek kezelésére.

A Hitelesített Csalásvizsgálók Szervezete (ACFE, Association of Certified Fraud Examiners) tanulmánya szerint a 2020-ban elkövetett vállalati csalások összesen több mint 3,6 milliárd dollár veszteséget okoztak a szervezeteknek.

Mivel az esetek pedig általában felderítetlenek maradnak, a visszaélések évente ennek akár a többszörösét is elérhetik, a céges bevételek 5 százalékát is felemészthetik.

A visszaélési esetek könnyebb felderítését segítené az Európai Unió által bevezetett lokalizációs szabályozás, amelynek értelmében nem csak a nagyvállalatoknak, de a kkv szektornak is fel kell készülnie az új jogszabállyal járó kötelezettségekre.

A direktíva értelmében ugyanis 2021. december 17-től a 250 főt elérő szervezeteknél kötelező lesz a visszaélés-bejelentési rendszerek használata.

Két további év elteltével pedig a minimum 50 munkavállalót foglalkoztató, magánszektorban működő cégekre is kiterjednek majd azok a jogszabályok, amelyek a szervezetek számára előírják a bejelentési csatornák létrehozására vonatkozó kötelezettségeket.

Az irányelv közös minimumszabályokat állapít meg az olyan személyek védelme érdekében, akik a magánélet és a személyes adatok területén tesznek bejelentést. 

A tagállamoknak törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket kell hozniuk, hogy megfeleljenek a direktívának.

Ennek értelmében belső és külső bejelentési csatornákat kell létrehozni, illetve biztosítani kell ezek kialakítását.

Közeleg a határidő, de hogy állnak a tagállamok?

A Deloitte annak feltérképezéséről készített körképet, mennyire felkészültek az uniós tagországok a direktívának való megfelelésre.

Magyarországon még nem tettek lépéseket az irányelv végrehajtására, illetve a 2021. évi őszi törvényalkotási program sem utal előrelépésre a témában. 

Nincs információ a megvalósítás ütemtervéről sem, miként Lengyelországban sem.

• Belgiumban a legelején, az előterjesztés szintjén jár a jogalkotási folyamat.
• Csehországban kudarcba fulladt a megvalósításra irányuló törvénytervezet jogalkotási folyamata, azt tehát elölről kell kezdeni, a 2021. október elején soron következő parlamenti választásokkal. Az újonnan megválasztott parlamenti képviselők nem tudják előterjeszteni a jogszabálytervezetet az EU által megszabott határidő előtt.
• Franciaországban az igazságügyi minisztérium nyilvános konzultációt kezdeményezett.
• Szintén a törvénytervezet kidolgozásánál tart Németország, ahol a szövetségi igazságügyi és gazdasági minisztérium az irányelv végrehajtásának mértékéről nem tud megállapodni.
• Bár Hollandiában még tavaly nyáron nyújtották be a jogszabálytervezeteket, továbbra sem világos, mikor fogják elfogadni a végrehajtási jogszabályokat.
• Spanyolországban az igazságügyi tárca szakbizottsága nemrég tett vállalást arra, hogy december elején jóvá is hagyhatják majd a tervezetet.
• A finn igazságügyi minisztérium munkacsoportot hozott létre a folyamat menedzselésére.

Dánia az első, ahol már elfogadták az EU-direktívára hozott törvénytervezetet.

A kormány még februárban benyújtotta a visszaélést bejelentők védelméről szóló törvény tervezetét, melyet június 24-én fogadtak el, ezzel Dánia az első olyan ország, ahol a végére értek a jogalkotási folyamatnak. A bevezetést decemberre tervezik.

• Svédországban is előterjesztették már a súlyos kötelességszegést jelentő alkalmazottak megtorlások elleni védelméről szóló törvényt. A javaslatot 2021. május 20-án, a kormányhatározat napján, a Foglalkoztatási Minisztérium hivatalos sajtótájékoztatóján ismertették.